Újkori görögkatolikus vértanúink, hitvallóink
Ferenc pápa megáldotta Rómában, a Budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus missziós keresztjét, melyben a Krisztus Szent Keresztjének ereklyéje mellett, magyar szentek és boldogok ereklyéje is megtalálható.
Többek közt a keresztbe lett építve Boldog Romzsa Tódor (Tivadar) görögkatolikus munkácsi püspök ereklyéje, aki ruszin származású volt, Rómában tanult, 1936-ban szentelték pappá, az Ungvári szemináriumban tanított. A magyar papnövendékekkel, magyarul beszélt, pártfogolta a magyar híveit. 1944-ben a Munkácsi egyházmegye püspöke volt, amikor Kárpátalja a II. világháború után a Szovjetúnió része lett. A szovjet titkosrendőrség megfigyelés alatt tartotta. Hruscsov kezdeményezésére, egy templomszentelésről lovaskocsin hazatartó püspököt, munkácsi rendőrök, egy katonai teherautóval elütötték, megverték. Boldog Romzsa püspök nem halt meg azonnal a súlyos sérülései ellenére, mert a merényletet nem tudták befejezni egy arra haladó postai teherautó miatt, így a merénylők kórházba szállították, ahová azonban egy ál-nővér katonanőt küldtek be, hogy kuráré injekcióval mérgezze meg. Boldog Romzsa püspököt úgy megverték, hogy csak 7 foga maradt ! A kórházban, Teofila bazilita apáca vigyázott rá, de egy ürüggyel elcsalták, hogy a merényletet be tudják fejezni. A vértanút, Szent II. János Pál pápa avatta boldoggá 2001-ben. Boldog Romzsa püspök nevét, felvette az Ungvári Papnevelő Intézet.
Boldog Romzsa munkácsi püspökön kívül, a magyar görögkatolikus egyház, mennyei pártfogójának tudhatja még Orosz Péter munkácsi püspököt. Orosz Péter, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében született, Biri faluban, magyar családban.
1944-ben, a mindössze 27 éves Orosz munkácsi püspököt, Boldog Romzsa püspök szentelte püspökké. 1953-ben Orosz püspök, vértanúhalált halt Krisztusért, és a magyar görögkatolikus egyházért. A II. világháború után, a Szovjetúnióban, az ortodox egyház, erőszakosan magába akarta olvasztani a görögkatolikusokat, ezért Orosz püspök, aki ezt ellenezte, bújkálni kényszerült. Egy szovjet katona felismerte, pisztollyal agyonlőtte. Orosz püspök utolsó kívánsága az volt, hogy egy úti kereszt előtt térdepelve imádkozhasson. Ott érte a vértanúhalál.
Boldog Romzsa püspök közvetlen utódja a püspöki székben, Chira Sándor püspök, Orosz püspök elődje, szintén ellent állt az ortodoxosításnak, amiért 25 évig ült börtönben.
Erőszakos ortodoxosítás nemcsak a Szovjetúnióban fordult elő, hanem a másik szomszédunknál, Csehszlovákiában is.
Boldog Gojdics Péter bazilita szerzetes, Budapesten tanult, itt szentelték pappá 1911-ben. Az Eperjesi görögkatolikus egyházmegye (mely a Munkácsi püspökség egy részéből alakult) püspöke lett 1940-ben. Az Eperjesi egyházmegyében több iskolát, árvaházat, parókiát alapított. 1950-ben letartóztatták, mert nem tért be a híveivel az ortodoxiába. Kilenc év börtönélet után, kórházban halt meg, a börtönben elszenvedett bántalmazások, kínzások következtében szerzett betegségekben. 2001-ben, Szent II. János Pál pápa avatta boldoggá.
Boldog Hopkó Bazil görögkatolikus püspök, Boldog Gojdics Péter eperjesi püspök segédpüspöke volt 1947-től. Előtte a görögkatolikusok egyetemistákat fogta össze Prágában, ahol újságot is szerkesztett és templomot is épített. 1950-ben, Boldog Gojdics püspökkel együtt vetették börtönbe, mert ellent állt az ortodoxosításnak. Hét évet töltött börtönben, ahol arzénnal mérgezték. További 3 évre internálták a szabadulása után, elmebetegnek nyilvánítva. (1972-ben hunyt el.) Az eperjesi görögkatolikus püspöki szék, 1990-ig betöltetlen maradt ! 2003-ban Szent II. János Pál pápa avatta boldoggá, Boldog Hopkó püspököt.
Ahogyan a fentiekben is kitűnik, a hívő görögkatolikusok, nem csináltak nemzetiségi kérdést a papszentelésből, püspökszentelésből. A ruszin származású Boldog Romzsa Tódor munkácsi püspököt, éppúgy a maga vértanújának érzi a magyar görögkatolikus egyház, mint Orosz Péter bazilita munkácsi püspököt, aki Magyarországon született, magyar családban. Romzsa püspök, ruszin lévén, magyarul szólt munkácsi egyházmegye magyar híveihez, mint ahogyan Orosz püspök,életét adta a munkácsi egyházmegye ruszin, rutén, ukrán híveiért is !
Boldog Romzsa püspök, aki ruszin származású volt, ugyanúgy példaképe magyar egyháznak, mint akár Mindszenthy bíboros. Boldog Romzsa püspök mártírhalála, az egész magyar egyház áldozata volt. A Nagybocskói születésű (Máramaros vármegye) a családban a kilencedik gyereket, Boldog Romzsa püspököt, Gebé Péter munkácsi görögkatolikus püspök küldte Rómába tanulni, a Collegium Germanicum et Hungaricum-ba, ahol licenciátust végzett. Látjuk tehát, hogy a magyar kollégiumban tanult, ruszin származásúként. Boldog Romzsa püspök, 1944-ben Dudás Miklós bazilita Hajdúdorogi görögkatolikus püspök, segédpüspöke lett, saját munkácsi püspöki kinevezése előtt ! tehát magyarországi, magyar püspök, segédpüspöke volt. Boldog Romzsa püspök jelmondata („Szeretlek téged Uram, én erősségem, az Úr az én erősségem és oltalmam” Zsolt 18,2) hozzon egyetértést népeink között a hitben. Ámen.
Papp Nóra