A görög katolikusság története II. rész

Ez a vallás – másfelekezetek szemében – amolyan mixnek tûnik, a római hitvallás, és a görög liturgia turmixa. Egy kicsit mindkettõ és egyik sem igazán. Ismerjük meg az ökumenizmus jegyében testvéreinket, a görög katolikusokat, akik tulajdonképpen római katolikus hitûek, görög szertartással!

Az egyházszakadás 1054-ben következett be, bár az ellentétek már évszázadokkal elõbb megmutatkoztak. A Római Birodalom két felében eltérõ volt a kulturális hatás, és ez az egyházban is megmutatkozott. Legszembeszökõbb különbség, hogy Bizánc = Konstantinápolyban görögül miséztek, Rómában latinul. Teológiai vita a Szentlélek eredete körül bonyolódott a két fél között. Róma szerint a Szentlélek az Atyától ÉS Fiútól származik, Bizánc szerint, csak az Atyától, a Fiú ÁLTAL. A liturgiában Bizánc Aranyszájú Szent János elõírását követte, a római mise ettõl teljesen eltérõ volt. A szakadást az idézte elõ, hogy az addig 5 egyenrangú egyházi gyülekezet közül Róma elsõséget kívánt élvezni. Tehát Róma fõpüspöke megmondhatta volna, a másik 4 fõpüspöknek, mit és hogyan cselekedjenek. Ebbe a másik 4 püspök közül, a legtekintélyesebb, a bizánci, nem egyezett bele, és tiltakozott. Az egyházszakadás tényét a magyarországi hívek nemigen vették észre. A bizánci rítusú egyházak ugyanúgy mûködtek zavartalanul, mint azelõtt, egészen a Lateráni zsinatig.

A IV. Lateráni zsinat 1215-ben, rendeletben adta ki, hogy a keleti egyház papjait római katolikusokkal kell pótolni. A magyar bizánci rítusú, vagyis ortodox egyház a tatárjárás folyamán súlyos sebeket kapott, mondhatni, megsemmisült. A Tisza mentén más nemzetiségû ortodoxok telepedtek le, IV. Béla király országmentõ programja nyomán. A magyarok is csatlakoztak egyházukhoz, mert nem kellett adót fizetniük az ortodox papoknak. Az ellenreformáció idején, 1596-ban, a breszti és ungvári unió aláírásával ortodoxok tértek vissza a pápa fennhatósága alá. Magyar és más nemzetiségû ortodoxok. Lépésüket a Habsburg császár-király is értékelte, amíg a Tiszántúlon, Erdélyben kibontakozó reformációt, kálvinizmust ellenszenvvel kezelte. Az uniót a jezsuiták kezdeményezték. Az ortodox szertartást és a liturgia görög, román, ószláv nyelvét megtartották az „uniósok”, vagyis hivatalos nevükön a bizánci (=GÖRÖG) SZERTARTÁSÚ római katolikusok, egyszerûbben, görög katolikusok. A görög katolikusok tehát minden ilyen munkát egy Izaiás nevû, görög nemzetiségû, Magyarországon mûködõ görög pap végezte el, aki ógörögbõl magyarosított egy miseéneket. A román görög katolikus papok féltékenykedni kezdtek, pedig az õ vallási ügyüket I. és II. Rákóczy György, Apafi Mihály fejedelmek támogatták, román nyelvû egyházi könyveket adtak ki nyomdájukban. Izaiás pap, rejtélyes körülmények közt, váratlanul elhunyt. Hívei rebesgették, hogy gyilkosság áldozata lett. Görög katolikus püspökség Munkácson és Eperjesen volt, Nagy- Magyarország területén azonban az egri római katolikus püspökség felügyelte õket. Camellis János munkácsi püspök támogatta a fordítás ügyét, azonban az egri püspök nem adta meg az utólagos engedélyt a magyar misézésre. Ennek ellenére Hajdúdorogon rendszeresen magyarul miséztek, ezért az egri püspöktõl figyelmeztetést kaptak!

Hajdúdorogon élt egy tömegben a legnagyobb lélekszámú görög katolikus csoport. Rendkívül furcsa olvasni, még inkább megérteni és magyarázatot találni, hogy Magyarországon magyar emberek miért nem hallgathattak magyarul misét, miért nem imádkozhattak magyarul?! Történt mindez akkor, amikor Nagy-Magyarország erdélyi részén a román nemzetiségû görög katolikusok az 1700-as években Gyulafehérváron, 1777-ben Nagyváradon, 1853-ban Lugos, Karán-sebesen püspökséget alapíthattak, és saját román nyelvükön misézhettek, gyakorolhatták vallásukat! A görög katolikus hívõk küldöttsége az 1896-os millenniumi ünnepkor megkereste személyesen a miniszterelnököt, az országház elnökét, a közoktatási minisztert, az esztergomi hercegprímást az ügyükkel. Zarándoklatot szerveztek Rómába, XIII. Leó pápához, gróf Tisza István is magánlevélben járt közben, a Monarchia vatikáni követénél. A magyar kérés teljesülése a román görög katolikus püspökök miatt hiúsult meg, õk ugyanis elszakadással fenyegették a pápát, ha a magyar nyelvû misét engedélyezi Magyarországon! X. Pius pápa mégis megalapította 1912-ben a hajdúdorogi görög katolikus egyházmegyét, de a liturgiában a klasszikus görög nyelvet kellett volna használniuk a magyar papoknak, ami kivitelezhetetlen volt, mert a hívek nem értettek volna a misébõl semmit. 1914. február 21-én csomag érkezett a Debrecenben lakó görög katolikus püspökhöz. A csomagot románok adták fel azzal a szándékkal, hogy a robbanó csomag, mai nevén pokolgép elpusztítsa a magyar görög katolikus püspököt. Isten azonban megoltalmazta a püspököt, „csak” a püspöki helynök, jogtanácsos, titkár és még két személy halt meg, további hét megsebesült, és a második emeleti lakás összeomlott!

Nem a püspök segítõi és Izaiás pap volt a görög katolikusság elsõ és egyetlen vértanúja, Szent Jozafát görög pap az ortodoxok által lelte halálát, a kommunizmus évei alatt pedig, a Szovjetunióban Boldog Romzsa Tódor és Orosz Péter papok lelték halálukat, a KGBsek keze által. Miért szült ellenszenvet a görög katolikusság léte a románokban, talán még a magyar római katolikusokban is? A görög katolikus liturgia átmenet kelet és nyugat közt, igazi híd, alkalmazkodni akart a római szokáshoz, ezért sok mindent elhagyott a misébõl, például a sokszori tömjénezést, lerövidítette a misét 3 óráról 1 órára, és padokat tett a templomba, mint a római templomokban van. Eltávolította az ikonosztázt, vagyis a képállványt, de ezeket a sajátosságokat most már ismét felfedezte és alkalmazza a görög katolikus egyház. Áldozásnál a római katolikus hivõ szokatlannak találhatja, hogy ostya helyett kovászos kenyérkockát kap, és minden misén a kétszín alatti átváltozás van szokásban.