Dudás Miklós hajdúdorogi görögkatolikus bazilita püspök emlékezete Máriapócson
A szabadságból az elnyomatásba
A Máriapócsi Kéttannyelvű Alapfokú Művészeti Iskola, 2018. okt. 26.-án, születésnapján emlékezett meg névadójáról, Dudás Miklós (1902-1972) egykori püspökről, bazilita szerzetesről, testi- és szellemi- vetélkedőkkel.
Máriapócs élénken emlékszik a Dudás családra, aki két papot is adott a településnek, a magyar görögkatolikusságnak. Dudás Miklós és testvére Bertalan, mindketten bazilita szerzetesek lettek. Dudás Miklóst, Máriapócs szülöttét, Máriapócson szentelték pappá és püspökké is. XII. Piusz pápa nevezte ki 1939-ben Hajdúdorogi püspöknek. Dudás püspök érdeme, hogy görögkatolikus főiskolát, szemináriumot, gimnáziumot, kollégiumot, tanítóképzőt, kántortanító iskolát hozott létre, meghívta a bazilissza apácákat Magyarországra, akik leánykollégiumot, árvaházat működtettek, lelkigyakorlatokkal, háztartási ismeretek tanfolyammal. A baziliták népszerű kiadványai voltak a Máriapócsi Virágoskert újság, melyben szerepeltek pl. a kegykép előtt történt csodás gyógyulások esetei, és a Zarándoknaptár. Mindezeket az eredményeket sajnos a II. világháború és a kommunizmus évtizedei elsodorták.
A szocialista éra előtti utolsó nagy egyházi megmozdulása volt a Mária év, melynek keretében, bazilita elgondolás alapján elkészült a máriapócsi könnyező kegykép külön oltára. A máriapócsi Kisboldogasszony ünnep, 1946. szept. 8.-án, a máriapócsi kegykép első csodálatos könnyezésének 250. évfordulóján lett megtartva, mely ünnepségen részt vett Mindszenthy József bíboros hercegprímás is. Ez az engesztelő zarándoklat, 300 ezres (!) tömeget, hívősereget vonzott ! Dudás püspök, így próbálta meg a híveket felkészíteni lelkileg a kommunista megpróbáltatásokra, látva az előzményeket, a szovjet hadsereg erőszakoskodásait, „felszabadítás” címén.
A Dudás püspökúrra való emlékezés, sajnos felszínre hoz fájó történelmi sebeket is, hiszen a működése második fele, a szabadságból az elnyomatásba fordult át, ugyanis 1951-ben egy törvényerejű rendelettel a kommunisták feloszlatták a szerzetesrendeket. A máriapócsi bazilita férfi kolostor és apácazárda szolgált egy ideig gyűjtőhelyként a szétzavart szerzetesek számára. A befogadottakat, éjszakánként a rendőrség zaklatta. A szűkös hely miatt a nappalokat a templomban töltötték, majd Máriapócsról is kényszerűen távozni kellett mindenkinek. Máriapócsot 34 bazilita szerzetes, 28 bazilissza nővér hagyta el ekkor.
A nyíregyházi szemináriumban a feloszlatott bazilita rend 14 növendéke is csak rövid ideig tudott elhelyezkedni. A Rákosi rendszerben, a máriapócsi és környékbeli hívek vágtak le titokban disznókat, dolgozták fel pincékben élelmiszernek, hogy legyen a nyíregyházi kispapoknak mit enni. 1950-ben nyílt meg a nyíregyházi görögkatolikus szeminárium. Ide mentette át Dudás püspök, az államosított görögkatolikus középiskolai, kollégiumi és a máriapócsi rendház berendezéseit, megmaradt könyvtárát. Dudás püspök, Nyíregyházára hozatta a feloszlatott máriapócsi bazilissza apácákat, hogy ellássák a kispapokat, pl. főzzenek, a szerzeteseket pedig, hogy tanítsák őket. Dudás püspök, maga fordított német nyelvből tananyagot, a szeminaristák számára.
Beresztóczy Miklós a papi békemozgalom elnöke előadást kívánt tartani a nyíregyházi szemináriumban. Dudás püspök ezt nem engedélyezte, ezért súlyos retorziókra számított pl. a szeminárium feloszlatására, és a saját végrendeletét is elkészítette, de végül Beresztóczy nem vállalta a konfrontációt.
A Szentszék keleti politikája következtében 1964-ben a magyar állammal részleges megegyezést kötött, ennek a jutalma volt az is, hogy Dudás püspök a II. Vatikáni zsinat utolsó ülésszakára kiutazhatott. Dudás püspök 1965. novemberben, teljes magyar nyelvű Szent Liturgiát mutathatott be a Szent Péter bazilikában a zsinati atyák előtt. Hazaérve erről az eseményről, körlevelet adott ki, hogy így szentesítve lett a magyar liturgikus nyelv. Dudás püspök 1972-ben szívroham következtében elhunyt. Máriapócs, hűen őrzi emlékét.