AZ IMÁRÓL
Az istenhit a világ szemléléséből is fakadhat Szent Ágoston szerint, mert minden ember keresi az abszolút igazságot, vagyis Istent, és rá is találhat a Teremtőben. Az ember hite, válasz jellegű, Isten megszólítására. Az Isten utáni vágyódás az ember szívébe van írva, hiszen Isten teremtette az embert, és az Istenért teremtetett az ember. Isten szüntelenül vonzza az embert. Az ember csak Istenben találhat rá az igazságra, boldogságra, amit állandóan keres. Az életszentség felé vezető út állomásai a megtérés, aszkézis, személyazonosságunk megfogalmazása, küldetéstudat, Isten feltétlen szeretetének tudatosulása. Az ember válasza az Isten hívására a hit, az ima.
Az ima erkölcsi kötelességünk, Damaszkuszi Szent János szerint, az ima, az emberi lélek Istenhez emelése. Szent Ágoston értelmezése szerint, a lélek Istenhez fordulása az ima. Az imádságban dialógust folytat Istennel az intenzív hit. Az ember az imában, Isten jelenlétét elfogadja, figyel Isten közlésére, maga a hívő is közli magát. A keresztény ima, a belső világunk külső megjelenése, szóbeli feltárulása az Atya felé a Fiú által a Szentlélekben.
Az imának erkölcsileg kötelező jellege van, ami azt jelenti, ha valaki tudatosan kizárja életéből az imát, súlyos bűnt követ el, üdvét teszi kockára. Ugyan ezt fogalmazza meg pozitív parancs formájában Szent Pál apostol, a „szüntelenül imádkozzatok !” mondatával. Éppen ezért a hívő vasárnap és ünnepnap köteles bekapcsolódni a liturgikus imába, vagy ha nem közösségi imán vesz részt, egyénileg, magánimában dicsérje Istent. Az imában figyelni kell a szöveg tartalmára, szándékára.
AZ IMA FAJTÁI
Tartalmilag 4 féle imát szoktunk elkülöníteni, -egyházért, hálaadó, engesztelő, dicsőítő. Az imafajtákat feloszthatjuk olyan szempontból is, hogy
- aktív, szavakkal elmondott, vagy
- passzív, befogadó ima.
Továbbá -hivatalos, liturgikus, vagy
- magánima,
- elmondott, vagy énekelt ima.
Van spontán kérő ima pl. az emberi élet határhelyzeteiben, ilyen a halál, betegség, szenvedés. Van, ami kérésünket Isten megad,van, amit úgy érezzük, hogy nem, pedig egyetlen ima sem marad meghallgatatlanul. Van olyan kegyelem, amit az imánktól tesz függővé Isten, hogy megadja-e. Azt kérhetjük elsősorban, ami az üdvhöz kell, erő a jóhoz, a Szentlélek ajándékait.
Fontos, hogy a kérés hitből fakadjon, és el kell fogadni Isten döntését, pl. ha nem kapjuk meg a dolgot a kért formában. Ha másnak kérünk, készen álljon az illető az elfogadására. Elengedhetetlen, hogy hűen, alázatosan kell kérni.
A KÖZÖSSÉGI IMA
Ha imádkozom, a közösség fennáll Jézussal. Ha közösségben imádkozom, akkor a többi kereszténnyel egységben vagyok, a közösség tagja vagyok, lélekben egységben maradok a hívekkel, az egyházzal. Az életünk is lehet ima, ha dicsőítjük, imádjuk vele Istent, felajánljuk neki. Azért dicsőítjük Isten, mert Szent, Isten dicsősége számunkra Jézus feltámadásában, visszatérésében jelenik meg leglátványosabban. Isten dicsősége sajátos módon tárul fel a szentségekben. Jézus áldozatába bekapcsolódva imádjuk Istent a Szent Liturgiában. Ha szenvedésünk egységben van Jézuséval, imádásunk, engesztelési áldozattá válik. Isten kegyelmi ajándékból felvilágosít, hogy kik vagyunk, hogyan viselkedjünk. Lefoglal magának minket Isten, megszenteli életünket. Az ima ennek a belsőséges viszonynak a kifejezése. Az imában reggel a feladatainkat fogalmazzuk meg, este visszatekintünk és a végső elalvásra, a halálra is gondolunk. Az ima lelkületéhez a megbocsátás is hozzá tartozik. „Jöjjön el a Te országod”- ebben a kérésben ragaszkodunk Isten tervéhez, a saját személyes életünkben. Túl nagy követelményt támasztunk magunkkal szemben, ha azt várjuk, hogy az imánk egyből összeszedett lesz, minden előzmény nélkül. Olyan mértékben fog imaéletünk növekedni, amennyire mélyül hitünk előrehaladott az erkölcsi erények gyakorlata.[1]
A MIATYÁNK, AZ ÚR IMÁJA
A Miatyánk az az ima, amelyet Jézus tanított nekünk, megmutatja a gyermeki bizalmat és hogy mit kérjünk Istentől. A Miatyánkot lehet az imák alaptípusának nevezni, melyre minden imaforma épül. A Miatyánkkal, Jézus imaéletébe helyezkedünk bele. Krisztus imádkozott élete nagy pillanatai előtt, magán és közösségi zsinagógai szombati imában Istentiszteleten.
IMA A SZENTEKHEZ
A szentekhez szóló imák mintája az Üdvözlégy Mária, mert üdvözülthöz szól, hogy járjon közben értünk életünk két fontos pillanatában, most és halálunk óráján. A szentek az ima magasabb fokát gyakorolták, a kontemplációt, vagyis szemlélődést, amikor a misztikus szent, képes Isten iránti elkötelezettségébe minden tettét belevinni.
AZ IMA NEHÉZSÉGEI
Bűn az imakötelezettséggel szemben a mulasztás, eleve az ima elvi megtagadása, súlyos bűn. Mikor számít mulasztásnak, mennyi idő múlva az ima elhagyása? Lioguri Szent Alfonz szerint, aki 1 hónapnál tovább hanyagolja az imát, az már veszélyes a lelki üdvére nézve. Meglephet minket, hosszabb ideig tartó lelki szárazság, ennek idején is, pár perces fohászt legalább mondjunk.
Az imában a figyelmetlenség, bocsánatos bűnnek számít. Előfordul, hogy elszórakozunk ima közben más gondolattal, valami világi dolog, ami lehet kötelezettség 8s akár, elvonja a figyelmünket. Ilyenkor még könnyű visszatalálni az elveszített ima-fonalhoz, szöveghez, gondolatmenethez, nagyobb gond, amikor az imában, vagy ima ellenére kicsinyhitűek, restek maradunk.
Az imával minden megkeresztelt hozzájárul az Isten országa eljöveteléhez. Az éretlen személy, ha nem teljesül kérése, abbahagyja az imát, megszakítja a kapcsolatot Istennel. A nagykorú hívő imában kéri, hogy legyen ereje hivatása teljesítésére.
A VALLÁSOSSÁG
„Adjátok meg Istennek, ami az Istené…”- mondta Jézus. Az ember, mint teremtmény, imával, áldozattal dicsőítheti Istent. Az ember, lényege szerint Istenkereső. Mivel az istenhit korunkban megrendült, ezért a kultusz is kiüresedett ceremóniává vált. A vallásosság erénye kapcsolatban van az erkölcsi erényekkel, okosság, mértékletesség, bátorság, igazságosság, alázat. A keresztény ember hivatása, élete megszentelése, Isten szolgálatával, a misében való tevékeny részvétellel. A miséből merít erőt, hogy erkölcsi tettével választ adjon Isten hívására. Vallásosság, természetfeletti, kegyelmi erény, amit Istennek, mint Atyának, megadjuk a teremtmény kultikus tiszteletét, imádását, az egyház irányításával,, Krisztus által a Szentlélekben. A vallásosság erényével szeretetközösségbe kerülünk a Szentháromsággal. A vallásosság sajátos megnyilvánulása az áldozatbemutatás. Az Egyház áldozata a Szent Liturgia, tulajdonképpen Krisztus és az egyház közös áldozata. Az áldozatfelajánló Krisztus, mint főpap, az Egyház az általános bemutató, a pap a hivatásszerű bemutató, a jelenlévők a speciális felajánlók. Az eucharisztikus áldozatbemutatás célja, imádás, hálaadás, kérés, engesztelés.
ÖSSZEFOGLALÁS
A vallásosság erénye Isten imádására indít. A keresztény ember életének legfontosabb ténye, hogy Isten megszólította. Kinyilatkoztatás nélkül is képesek vagyunk felismerni Isten létét, az I. Vatikáni zsinat szerint, de a bűn miatt meggyengült természetünk eltévelyedik az imádásban. A II. Vatikáni zsinat szerint, azért vagyunk kötelesek imádni Istent, mert szabad akaratunk van, és értelmünk, így képesek vagyunk keresni az igazságot. Közösségi természetünk miatt igényeljük, hogy a belső vallásosságunkat kifejezzük.
[1] Vö. KIRÁLY ERNŐ : A keresztény élethivatás, Bp 1982, 34-76.