Nagy Szent Bazil
Nagy Szent Bazil 329-ben született, 379-ben hunyt el a Római Birodalomhoz tartozó Kappadókia tartományban, ami a mai Törökország területén található. Családja gazdag, keresztény tisztségviselőket találunk köztük, és több szentet, vértanút. (Anyja Emmelia és, nővére Makrina, két öccse is szent, Nüsszai Szent Gergely, Szebasztei Szent Péter.) Bazil, Konstantinápolyban és Athénban tanult, kimagasló sikerrel. Athénban kötött barátságot Nazianszi Szent Gergellyel, későbbi szerzetestársával, püspöktársával. Nagy Szent Bazil, felkereste Szíria, Palesztína, Egyiptom, Mezopotámia híres remetéit, gyalog, két évig tartó „tanulmányi” zarándoklaton. Hazatérve, maga is szerzetes lett, monostort épített a családi birtokon, 358-ban, és létrehozta az első együtt élő, azaz cönobita szerzetesi közösséget. Kolostorai karitatív központok voltak, éhínség idején befogadták az elhagyott árva gyerekeket, szakmára tanították őket. Kórházat is létre hozott, a mindenféle betegeknek és a leprásoknak is, ahol saját maga is ápolta a rászorulókat, elesetteket. Ingyenkonyhát létesített a hajléktalanoknak, a szegények számára egy egész városrészt épített, szerzeteseivel karöltve. Nagy Szent Bazil, 364-ben lett pap, 370-ben püspök, majd Kappadókia metropolitája lett. Lelkipásztori munkájában küzdött az arianizmus ellen, mely tévtanítók szerint, a Fiú, a Szentháromság második isteni személye, nem egylényegű az Atyával, tehát a Fiú, nem isten, csak alárendeltje az Atyának. Az igazhit megőrzése érdekében, Bazil levelezett Szent Atanázzal, Szent Ambrussal, Damasus pápával is.
Nagy Szent Bazil fennmaradt írásai, művei : Eunomiosz ellen, A Szentlélekről, mely írásban olvasható tanítás alapján fogalmazták meg a 2. egyetemes zsinat, vagyis a 381-es Konstantinápolyi zsinat Szentlélekről szóló dogmáját. Aszketika, Moralia, Hosszabb és rövidebb regula, Életszabályok, Homíliái, Kommentárok, 23 db Beszéd, A Fiatalokhoz, a Szentlélek istenségéről írt Bazil a 38. levél, 9. levelét. Levelei tanulmányoknak is beillenek. 365 db levél maradt ránk tőle.
Nagy Szent Bazil dogmatikja : Nagy Szent Bazil szerint, először az igehírdetésnek kell megelőzni a nép körében, a dogma kimondását a Szentlélek istenségéről. Ezért bevezette a mellérendelő doxológiát a Szent Liturgiában : „Dicsőség az Atyának, és Fiúnak és Szentléleknek !”- hangzik, ahogyan ma is mondjuk, mi görögkatolikusok.
Évente 10-szer a Szent Bazil által írt liturgiát imádkozza a magyar görögkatolikusság.