MENTÁLHIGIÉNÉS LELKIVEZETÉS 3 RÉSZ
Cikksorozatomban, a mentálhigiénés lelkivezetés tudomány segítségével, az eddigiekben áttekintettük a személy önmegvalósításának, helyesebben az önkiteljesedésnek a támpilléreit : az önismeret, önfeltárás, tudatosság-fokozás, empátia szükségességét. Minden szülő igyekszik a legjobb tudása szerint nevelni a gyermekét, hogy a fenti feltételek teljesedjenek. Ebben a törekvésében segít a mentálhigiéné, melynek az egyik működési területe az iskola. Természetes dolog, hogy minden szülő, a legjobbat szeretné a gyermekének, hogy boldog, kiegyensúlyozott, harmonikus ember legyen, hogy minden helyzetben feltalálja magát és „szépen” viselkedjen. Viszont a szülő, nem szakember a pszichológiában, szociológiában, pedagógiában, ezért segít neki a nevelésben a mentálhigiéné és a keresztény lelkivezetés. A mentálhigiénés lelkivezetés támogat minden embert, hogy rátaláljon a lelki egészség útjára, képessé váljon a saját létének a reflektálására, keresve élete értelmét, hogy az élettevékenységei zavartalanok legyenek, hogy meg tudja valósítani az élettervét (amit a hívő, Isten segítségével ismert fel), életvitele értelmes legyen, életmódja egészséges legyen mind testileg, mint lelkileg. A lelki egészség, egy folyamatos egyensúlyozás által valósul meg, mellyel a személy, a belső stabilitását biztosítja, hogy az megmaradhasson, nehézségek, zavarok, terhelések közepette is. A hívő embernek a lelki stabilitás megtalálásában segít a hite, a vallásossága. A mentálhigiénés lelkivezetés nagy hangsúlyt fektet a közösségek kialakítására, mert a helyes önismeret is csak közösségben fejlődhet ki. Kit ismerünk a világon a legjobban? Magunkat? Kézenfekvő lenne ez a válasz, de akkor hogyan fordulhat elő, hogy mások, másképpen látnak engem, mint amilyennek én érzem magamat? Ilyen, és ehhez hasonló elgondolkodtató önismereti kérdésekkel –is- foglalkozik a mentálhigiéné. A mentálhigiéné, csakúgy, mint a keresztény lelkivezetés, a lelkileg egészséges személyiség kialakítására törekszik, aki képes a helyes konfliktuskezelésre, döntéshozatalnál az elsődleges szempontok figyelembe vételére, vagyis a helyes fontossági sorrend felállítására. A civil mentálhigiéné is támaszkodik az egyházra, hogy a társadalomban ki tudják alakítani a mentálhigiénés elvek érvényesítését, fejlesztését, segítségül hívva a szociális gondoskodást, a közművelődést, az egészségügyet, az oktatást valamint a tömegtájékoztatást.
A mentálhigiéné hármas célja: 1 egészség-megőrzés, hogy ne alakuljon ki testi vagy lelki probléma, 2 az állapotrosszabbodás megelőzése, ha már kialakult a probléma, 3 a probléma kezelése. Mindezen szempontok szerinti gondoskodás segíti a személyt, hogy meg tudja őrizni fizikai integritását, személyes értékeit, mint pl. család, közösség, és képes legyen teljesíteni, a nehézségekkel megküzdeni. (A cikk mentálhigiénés tudományos része, TOMCSÁNYI TEODÓRA-GREZSA FERENC-JELENITS ISTVÁN (szerk.): Tanakodó, HÍD alapítvány Bp 1999, - alapján íródott.)