Konferencia a zarándoklás lelki élményéről

A Hierotheosz Egyesület és az Örökség, ami összeköt-Szent László emlékezete Közép-Európában program, 2 napos műhelymunkát szervezett Máriapócson, Zarándokutak bemutatása címmel. A 9. műhelymunka és az egész program célja, a Szent László zarándok útvonal létrehozása. Az előadások ezért a Mária zarándokút, Szent Erzsébet zarándokút, Szent Jobb zarándokút létrejöttéről és történetéről, működéséről szóltak, hogy a velük való megismerkedés által, a begyűjtött tapasztalatok által, a Szent László zarándokút megszervezését megkönnyítsék.

A 9. műhelymunka érdekessége, különlegessége az volt, hogy közel 40 fő erdélyi testvér vett részt a konferencián, az Erdélyi Mária út önkéntes dolgozói, munkásai. Ők Mátraverebély-Szentkút Mária kegyhelyről indultak anyák napján gyalogos zarándoklatra, és Csíksomlyóra fognak megérkezni a pápalátogatásra, pünkösdre. Ezt az áldozatukat ajánlják fel a Szűz Anyának, Patrona Hungariae-nek, a magyar nemzetért. Út közben, 2 napot pihentek meg Máriapócs kegyhelyen.

A 2019. máj.16-17.-én megtartott konferencián, Orosz István Máriapócs kegyhely igazgatója, üdvözló-beköszöntő beszédében elmondta, hogy a zarándokok, a lelki megerősödésért jönnek a kegyhelyre, hogy odaadóbb keresztények legyenek. Jézus első önkéntes szolgálója, Szűz Mária volt, most pedig a Mária zarándokút önkénteseit fogadjuk Máriapócson, akik a zarándokokat segítik a vándorlásuk során, de most maguk is zarándokolnak. Szűz Mária útmutató, mert rámutat Krisztusra, aki maga az Út. Az Istenszülő az, aki összeköti az eget és a Földet, ezáltal betölti az Isten Anyja a hivatását. Mária személyében összeér az ég és a Föld. A zarándokok, értékeket akarnak felmutatni a híveknek, minden felebarátnak.

Dr. Mosolygó Marcell görögkatolikus atya az előadásában kiemelte, hogy a zarándoklat, kegyelmi ajándék nyújtj a lelki megújulást, a zarándok személye is fejlődik, mely által az egész közösség fejlődése a cél. A komfortos otthonát elhagyó zarándok, megvizsgálja lelkiismeretét, hogy készségesebben szolgálja Istent. Vágyakozik az Úr után. A Krisztussal való egyesülés a zarándoklaton, az eucharisztia vételében teljesedik be a szent misén. A legbizalmasabb együttlét Jézussal, az oltáriszentség vételében valósul meg. Az eucharisztiából táplálkozik az ember hivatása. Bármilyen szolgálat lehet hivatás, ha az ember az egész életet felteszi rá. Az eucharisztia szentsége megerősíti lelkiekben a híveket. Jézus vonzásának elfogadása, boldogsággal tölt el. Jézus vonz minket a kisközösségekbe. A csoportosan, Mária kegyhelyre zarándoklók, életük megújítását a Szűz Anyától kérik.

Seszták Oszkár a Sz-Sz-B megyei Közgyűlés Elnöke, a konferenciát köszöntő, bevezető beszédében személyes emlékeket idézett fel. Gyermekkorában, szülőfalujából, Rakacáról indultak gyalogos zarándoklatra Máriapócsra, lelki élményért. Ezekből az emlékekből is táplálkozva van meggyőződve arról, hogy a Szent László zarándokút megszervezése, lelki támaszt nyújtana és összefogná az európai nemzeteket. 1092-ben, Szabolcs településen, mely ma egy 300 lelkes falu, egyházi magyar nemzeti zsinatot tartott Szent László király. Ez az esemény az egyik első magyar törvénykezési esemény volt. Szabolcson, árpád-kori földvár található, mely a legépebben megmaradt európai földvár. Mindezek a tények indokolják, hogy a Szent László zarándoklatnak, Szabolcs település, az egyik állomáshelyét adná. A Szent László zarándoklat magyarországi kiépülése után, nemzetközivé is válhatna a zarándoklat, hiszen Szent László királyunk, lengyel édesanyától született, Lengyelországban nevelkedett. Így tudnának szépen lelkiekben összekapaszkodni keresztény nemzetek, közös programok által.

Szabó Barna, Hargita megye menedzsere, köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a Mária Zarándokút Egyesület nem titkolt vágya, hogy a nem vallásos emberek számára is a zarándoklás (vallási turizmus) által, nyitva álljon a lehetőség a lelkigondozásra.

Merva László a pünkösdi zarándoklat egyik koordinátora előadásában felhívta rá a figyelmet, hogy a Mária út 12 éves működése alatt, 30 csoport zarándokolt kb. 200 főt jelent ez, 3 hetes utat. A számok azonban nem mérik le a sok életelemzés által megváltoztatott sorsok jó cél felé való üdvös fordulását, a zarándoklat gyümölcseként.

Ozsvát József atya a kerekasztal beszélgetésen kifejtette, hogy a zarándoklatnak, keresztény szemléletű közösségfejlesztő ereje van, melyet még a modern személyiségpszichológia is elismer –dán kutatások szerint-. A zarándoklat, Isten jelenlétében eltöltött idő, a természetben.

Grunda Dávid máriapócsi görögkatolikus atya atya visszatekintésében elmesélte, hogy ő egy zarándoklaton kapta a hivatását, ezért számára különlegesen fontos, kiemelt szerepe van a zarándoklatoknak. Mint pap, azt a tapasztalatát is megosztotta a résztvevőkkel, hogy a zarándoklatról érkező hívek, más lelkülettel gyónnak, más a döntéshozataluk, konfliktus kezelésük, érzelmei kezelése. Alapjaiban másképpen viszonyul egy zarándok, az élethelyzeteihez. A kegyhelyeknek elsődleges feladata a zarándok hívek lelkigondozása.

Orosz István Máriapócs kegyhely igazgatója megosztotta gondolatait, miszerint ügyelni kell arra, hogy a zarándoklat, ne „instant” legyen, hisz akkor nem is hozza meg a lelki kívánt hatást, sem annak „mellékhatásait”, az érzelmi intelligencia fejlődését, önismeret gyakorlását, introspektív-önmegfigyelő készség kiteljesedését. A helyi máriapócsiaknak pedig, empátiával kell kezelni az ide érkezőket, hiszen az is kegyelem, hogy fogadjuk a zarándokokat. A vallási turizmus bennfoglalt célja, hogy aki túristaként érkezik kegyhelyünkre, hívő zarándokként távozzon, és majd rendszeresen vissza is térjen.

Dr. Szabó Irén a Szent Erzsébet Alapítvány Kurátori tagja, a Szent Erzsébet történelmi emlékezetének tágabb kisugárzását érzékeltette. A Szent Erzsébet zarándokút jellegzetessége, hogy nem teljesítménytúra, hanem kifejezetten lelkigyakorlatos zarándoklat. Az útvonal több helyen találkozik pontjaiban, szakaszaiban a Mária úttal. A Szent Erzsébet zarándokútvonal, a királylány alázata és szociális érzékenységének példája nyomán az életvezetésünk átgondolására aktivizál, hivatásbeli célunk tisztázására. A zarándoklat felrázza elnehezedett szívünket, hogy a prosperitásból-jóllétből, lelkünk újra érzékenyebben rezdüljön Isten felé.

Dr. Bartók Márta, a Szent Jobb zarándoklatról és a Szent László szerepéről a Szent Jobb tiszteletének kialakulása, című előadásában ismertette a zarándokokkal, Szent István király szentté avatásának történetét, a Szent Jobb megtalálásának körülményeit, a Szent Jobb tiszteletének tradícióit. A Szent Jobb zarándoklat, Szentjobb településről indul gyalogosan, minden év jul.29.-én, Szent László halála napján, Kács Mária kegyhely, Sajópálfala, Máriapócs érintésével, a budapesti Szent Jobb körmenetbe érkezik meg.

Pethő Mária Terézia a Hivatásokért Emlékalapítvány vezetője, az alapítvány által szervezett, Máriapócs körüli 18 km-es Boldogságok útján, minden hónap első péntekjén, gyalogosan végigjárt imahadjáratról számolt be, melyet a papi hivatásokért tervezett meg és vitt végbe, emberfeletti erőfeszítésekkel. A zarándoklatok a máriapócsi bazilikából indulnak, a Szűz Anya lába elől, általában de. 11 órakkor, és a vecsernyére érkeznek vissza a templomba, aholis a fáradt vándorokat, az Istenszülő a palástjával takar be szelíden, vigasztalóan, bizalmasan. A gyalogos zarándoklat, Máriapócs körül vezet, beimádkozva a kegyhely kegyelmi terét, a papi, szerzetesi hivatásokért könyörögve, diverz-változatos (elsősorban görögkatolikus) énekekkel, imákkal. A zarándokcsoport tagjai és támogatói közül, többen részt vettek a máriapócsi húsvéti Passió játékában, mely amatőr szereplőkkel mutatta be Jézus szenvedéstörténetét, igen hitelesen. A zarándoklat célja ez is, hogy istentől kapott tehetségünket, gyakorlati tudásunkat, kompetenciaként az egyház szolgálatába tudjuk állítani.

Viski György ráckevei zarándok, tanúságtételében elmesélte, hogy az útnak indulók, nemcsak a saját imaszándékaikat viszik Csíksomlyóra a Mária úton, Babba Mária szíve elé, hanem az úton szó szerint beléjük kapaszkodó hívek, idősek kéréseit, felajánlásait is képviselik. Viski György, elmondása szerint, Bencsik János zarándok nyomdokaiba lépett, aki a 2004-es népszavazás után, melyben a magyarországi magyarok, megtagadták határon túli testvéreiket, engesztelő zarándoklásra indult Csíksomlyóra, az erdélyi magyar kegyhelyre.