BOLDOG GIZELLA
Emléknapja az egyházban május 7.-én van. 980 körül született Passauban, 1059-ben halt meg. Gizella, bajor hercegnő volt, Henrik bajor herceg és Gizella burgundiai hercegnő leánya. Szent Wolfgang bencés szerzetes volt a nevelője. 996-ban lett Szent István király felesége Scheyernben (Bajorország). Eredetileg kolostorba akart lépni. A házasságra Szent Adalbert püspök bírta rá. Értésére adta, hogy jobban tetszik Istennek, ha közreműködik egy nép megtérésében, mint ha kolostori elvonultságban él. Nagynénje, Gerberga apácafőnöknő ellenezte a frigyet. Gizella királyné városa Veszprém volt. A veszprémi püspök ettől kezdve a mindenkori magyar királyné gyóntatóatyja, és a koronázás alkalmával koronázó főpapja is volt. Székesegyházat alapított és apácazárdát Veszprémben. Az esztergomi és somlyóvásárhelyi zárda alapításában is közreműködött. Neki kellett az ország templomait egyházi felszerelésekkel ellátnia, Gizella nagyon szépen varrt és hímzett. Már a Koppány elleni csatához is készített két zászlót Istvánnak, Szent György és Szent Márton képeivel; a magyar koronázó palást is az ő keze munkája. Munkatársnői a hímzésben magyar és bajor udvarhölgyei voltak valamint a veszprémi zárda apácái. Megélte férje és fia halálát. Özvegysége alatt pazarlóbban gyakorolta a jótékonyságot, mint azelőtt. Ezért gondnokság alá helyezték. Gizella türelmesen viselte a sérelmeket. Végül 48 év múltán visszatért hazájába a bajor lovagokkal. Itt megvalósította fiatalkori tervét: Passauban belépett a bencés nővérek kolostorába, amelyet bátyja, a megboldogult Szent Henrik alapított. Két év múlva apátnő lett.