Örökség az Egyházalapítás után

Szent István királynak és  feleségének, Boldog Bajor Gizellának több gyermekük is született, pl. Ottó, Ágota, azonban fiatalon mind elhunytak. Szent István király az egyházalapítás munkájátbefejezvén, át akarta adni a koronát fiának, Imre hercegnek, már a koronázásidõpontja is ki volt jelölve 1031 szeptemberében,amikor a Hildesheimi (német)krónika szerint egy vadászaton, egy vaddisznó halálra sebezte Imrét, 6 (!) nappala koronázás kitûzött ideje elõtt. PedigImre nemcsak magyar király, hanem a németek uralkodója is lehetett volna! Ugyanis 1024-ben, amikor meghalt Boldog Bajor Gizella magyar királyné testvére,II. Henrik bajor király, aki egyben német-római császár is volt, Imre volt a császári trón várományosa, amelyet az õ korai halála miatt II. Konrád foglalt el.

Szent István király gyenge egészsége Imre halál hírére rohamosan romlott. A lábafájt, nem bírt járni, talán köszvény gyötörhette.Felismerte, hogy betegségébõl már nem gyógyul fel, ezért Buda nevû hû szolgáját elküldte Nyitra várába unokatestvéréhez, Vazulhoz, az apja (Géza fejedelem) testvérének (Mihálynak) a fiához. Vazul, léha élete miatt, börtönben ült Nyitra várában. Szent István akarata szerint õ lett volna Imre helyett a trónörökös.

Gizella királyné és több bajor, német és magyar fõ úr sem értett egyet a választással, ezért Buda elõtt Sebes szolgát menesztették Nyitrára, hogy Vazult tegye alkalmatlanná az országlásra azzal, hogy megvakítja és megsüketíti, fülébe forró ólmotöntvén! Vazult azon mód véresen vezették Szent István elé, aki látván rokona ilyetén állapotát, sírva fakadt, de mégsem torolta meg a bûnösök cselekedetét. Erre csak Aba Sámuel magyar király idején került sor, amikor Sebest felnégyelték!

Vazul fiai – Endre, Béla, Levente – külföldre siettek: Lengyel-, Cseh- és Oroszországba. Szent István halála után egyik leánytestvérének és a velencei dózse Orseoló Ottónak a fia, Péter került a magyar trónra. Orseoló Péter keresztapja III. Ottó német-római császár volt, Péter ezáltal német neveltetést kapott. A magyar nemzet idegennek érezte a félvér utódot, 'velencés' királynak és 'német' királynak nevezték, avagy gúnyolták. Orseoló Péter, hatalomhoz jutván, nyíltan a magyar nép kiirtását hirdette meg, ezért Szent István másik leánytestvérének a férje, Aba Sámuel elûzte a 'velencés' királyt a magyar királyi udvarból!

Ismerkedjünk meg közelebbrõl Aba Sámuellel. Felesége Sarolta volt, Szent István király húga. Aba Sámuel édesapját Csabának hívták, õ volt a vezére azoknak a kabaroknak, akik a magyarokkal együtt kiváltak a Kazár birodalomból, még a Kárpát-medencébe való költözés elõtt. Patafia Csabának a birtokához tartozott a Pilis, Tisza-vidék, Mátra, Nyírség, Nyitra. Patafia Csaba Szent István király nádorispánja volt, tehát a második legfontosabb ember volt az országban, a király után. Csabának Aba nevû fiát a bolgár Nikolaosz cár tartotta a keresztvíz alá. Aba a keresztségben kapta a Sámuel nevet. Fiai voltak Péter és Domoszló.

Orseoló Péter elûzése után az országban maradt idegenek összeesküvést szõttek az új magyar király, Aba Sámuel megölésére! A terv Aba tudomására jutott! Meghívta az összeesküvõket a csanádi birtokára húsvét ünnepén és 40 embert bottal agyonüttetett! A meghívottak közt szerepelt Szent Gellért püspök is (!), akitõl azt várta Aba, hogy királlyá koronázza õt. Szent Gellért azonban így szólt hozzá latin nyelven: „Megjósolom neked, mi vár rád. Ímé, az elkövetkezendõ hármadik évben bosszúból kard támad fel ellened, mely csalárdsággal szerzett uralmadat elveszi tõled." E szörnyû szózat a húsvét megszentségtelenítése miatt hangzott el, mert Aba nem bánta meg a gyilkosságokat. Akik megmenekültek a megtorlásból, a német király király, III. Henrik segítségét kérték. Orseoló Péter és III. Henrik német fegyveresek élén tértek vissza az országba.1042-ben IX. Benedek pápa kiátkozta az egyházból Aba Sámuelt és vele az egész magyar nemzetet! Orseoló Péter és a németek így mint eretnekek ellen harcoltak a magyarok ellen.

Az összecsapásban Aba vesztett Ménfõnél, mert seregében árulók voltak. A Tisza felé menekült új hadat gyûjteni, de meggyilkolták. Hívei egy templomban temették el, de késõbb kihantolták és átszállították tetemét a birtokára, Abasárra. Aba testét romlatlanul találták meg, sebei csodás módon begyógyultak! Orseoló Péter átnyújtott IV. Henrik német-római császárnak egy arany lándzsát, amely Magyarországot jelképezte, jelentése pedig az volt, hogy Magyarország német hûbéres országgá válik, mai fogalmaink szerint gyarmattá! Szent István koronáját pedig vissza akarta küldeni a pápának, de a magyar fõurak egy másik koronát adtak neki a Szent Korona helyett. A korona visszaküldésének szimbolikus értelme szintén az lett volna, hogy Magyarország a Szentszék hûbéres birodalmává válik.

Orseoló Péter Aba Sámuel meggyilkolása után még 2 évig uralkodott, aztán elérte a végzete, a magyar fõurak tömlöcbe vetették, ahol meghalt. Hazahívták külföldrõl Vazul fiait. Elsõként Endre érkezett meg. A nép nagy lelkesedéssel fogadta, eléje mentek az országhatárig. A mágusok és táltosok (a magyar õsvallás papjai) kérték, hogy a régi hitre had térjen vissza a nép. Endre nem engedett e kívánságnak. A második testvér, Béla hazaérkezésekor szintén összegyûltek a táltosok 160-an, és kifejezték óhajukat, hogy a püspököket meg kell kövezni, a papok belét kitépni, az egyházi embereket megfojtani, a tizedadó-szedõket felakasztani, a keresztény templomokat lerombolni, a harangokat összetörni stb. Ezen indulat áldozata lett a vértanúhalált halt Szent Gellért püspök és társa Szent Bõd, valamint Beszteréd, a szolnoki ispán 1046-ban a Kelen hegynél, mai nevén a Gellért hegynél.