Jelenések könyve III. rész

A kedves olvasó jól emlékszik rá, hogy János apostol és evangélista, Pathmosz szigetén keletkezett írása, a Jelenések könyvének elemzésekor, áttekintettük eddig a 7 levelet. a mostani részben a mennyei udvartartással és a 7 pecsét titkával fogunk foglalkozni. Az író előtt, látomásában ajtó nyílt az égen, egy angyal vezette körbe a mennyben. A zsidó apokalipszis műfajában általában angyal kíséri a látnokot a mennyei körútján. János látja, hogy a mennyei szentélyben, Isten az angyalok seregétől körülvéve hozzáférhetetlen fenségben trónol. A Jeruzsálemi templom, a mennyei eredetinek templomnak a másolata volt. A trónon ülő, vagyis Isten, jáspishoz, karneolhoz hasonlított megjelenésében. A trón körül fénykoszorú ragyogod, hasonló a smaragdhoz. Miért hasonlítja drágakövek ragyogásához az író az Isten, és trónjának fényét? Istennek kimondhatatlan a fensége, ezért megjelenésére utal fényjelenségekkel János, amit drágakövek ragyogásával érzékeltet. A trón körül 24 vén ült fehér ruhában, fejükön korona. A zsidó apokaliptika a mennyei lényeket általában állva ábrázolja. A római udvar gyakorlata befolyásolhatta a képet, amikor a császár, szóbeli jogi ügyekben kihallgatást tartott, ült, körül vették a konzulok, szenátorok. Itt a földi szokásokhoz igazítja az író a mennyei udvartartást.

A babiloni asztrológiában a 24 csillagot, mindenek bírájának nevezték, a kozmikus rend irányítását jelképezték. A 24 vén a 12 pátriárkát és a 12 apostolt jelölik. A 24 vén vezeti az istentiszteleten a teremtett világ Isten előtti hódolatát. Ezen kívül a megváltottak imáját mutatták be. A 24 vén, Isten elé teszi koronáját. Tacitus elbeszélése az Annales szerint, Tiridates perzsa király úgy hódolt Néró szobra előtt, hogy királyi fejdíszét a szobor elé tette. Ugyanezzel a keleti szokással írja le a szerző a 24 vén hódolatát Isten előtt. Tehát ismét egy földi tradícióval találkozunk, amit a mennybe helyez János. A 24 vén, énekükben Úrnak és Istennek nevezik az Urat, Domitiánus császár címe is dominus et deus volt. De a római uralkodó, magát tette istenné, míg Jahve öröktől az igaz Isten. A himnusz szava a méltóval kezdődik, ezzel a szóval kezdődtek a császárokat köszöntő üdvözlések acclamatio-k. Az igazak azonban az Istennek adják meg a hódolatot, mert őt illet minden tisztelet, nem pedig a római császárt. A trónból villámok, mennydörgések támadtak. Isten kinyilatkoztatásának kísérő jelenségei ezek az Ószövetségben. A trónnál 7 fáklya lobogott, Isten 7 lelke. Isten követei, az arkangyalok ők, Isten mindenttudó, mindenható hatalmát szemléltetik. Az Isten trónjánál áll még 4 előlény, tele szemekkel. Első az oroszlán, akit Márk evangélistával azonosítunk, a bika Lukács, az ember Máté, a sas János. A „tele szemekkel” kifejezés Isten mindenttudására utal. Hogy miért azonosítjuk állatokkal a 4 evangélistát? Mert a babiloni csillagászok szerint a 4 évszakot az állatöv egy-egy állatképe vezeti be, a tavaszt a bika, a nyarat az oroszlán, őszt az emberarccal ábrázolt skorpió, a telet a sas. A mítikus felfogás szerint e csillagképek támasztják alá az Isten trónjának gondolt mennyboltot. A keresztény felfogásban így az evangélisták veszik körül Isten trónját. Mindezekből a szimbolumokból elég jól érzékelhető, hogy mennyire képes a nyelvezete a Jelenések könyvének, amit mi, mai emberek már nem tudunk könnyedén megmagyarázni, legfeljebb csak komoly teológiai előtanulmányokat végezve, míg a János korabeli hívek, tisztán értették az utalásokat.  

Az 5. fejezetben, Istennék egy könyvtekercset látunk, mely 7 pecséttel van lepecsételve. Isten könyvtekercse súlyos titkokat tartalmaz, ezt jelképezi a 7 pecsét. Ma is használjuk a kifejezést, 7 pecsétes titok. Jel 5,2.5 : „…ki méltó arra, hogy felnyissa?... az oroszlán Júda törzséből…Dávid sarja”.  Jézusra utalnak ezek a címek. A Bárány sorra feltöri a pecséteket, így jelképesen láthatóvá válnak Isten titkai.  

A 6. fejezet sorra veszi a pecséteket. Az első pecsét a „fehér ló", a győzelem jelképe. A katonai győzelem általános megünneplésekor gyakran lovagoltak fehér lovon. Isten Igéjének diadalmas terjedését jelképezi a történelem folyamán. Jel 6, 2 : „…a lovon ülőnek íj volt a kezében, és megkoronázták…" A pártus hadsereg jellegzetes fegyvere volt az íj. A korona vagy koszorú, a háborúban végzett közszolgálatért járó kitüntetés volt. Tehát nem jelvényszerű kitüntetést kaptak, hanem koszorút. Mindez azt jelenti, Isten Igéje, győzedelmesen terjed majd. A 2. pecsét a „tűzvörös ló”, a háborút jelenti, a 3. pecsét a „fekete ló”, a drágaság ill. éhség jelképe. A háború vonzata az éhínség, gazdasági zűrzavar. Isten számol terveiben ezekkel a megpróbáltatásokkal.  A csapások, Isten büntető haragjának jelei, de egyúttal megtérésre szólító figyelmeztetések. A 4. pecsét felnyitásakor a sárga vagy más fordításban fakó ló jött elő, a föld ¼ része kipusztult nyomában. A halál, rossz egészség, betegség megszemélyesítése a fakó ló. Tehát az Ige terjedése nem feltétlenül hozza el a békét és jólétet, mindenki számára. Az 5. pecsét felnyitásakor az oltár alatti lelkek kiáltottak bosszúért. A rabbinikus iratok szerint az igazak lelkei az oltár alatt nyugszanak. Az üldöztetésben vértanúságot halt emberekről van itt szó. A végső idők csapásai, azok büntetése, akik üldözték a keresztényeket. A vértanúk fehér ruhája, a végső győzelmük és örökké tartó boldogságuk jele.  A 6. pecsét felnyitásakor földrengés támad, a Nap elfeketedik, a Hold vérszínű lesz. Isten a természet ura, a világban uralkodó rossznak nem ő az oka, mert pont a történelem igazolja a rossz feletti győzelmét. Háborúk, természeti katasztrófák minden korban voltak, így minden kor embere magára vonatkoztathatta a Jelenések könyvének ezeket a sorait. A jövendölések beteljesülését mindig csak utólag vesszük észre, mint Nostradamus verseinél is.

7. fejezetben a 7. pecsét előtt találunk egy betoldást a 4 angyalról. Jel 7,1 : „…4 angyalt láttam, akik a Föld 4 sarkán állnak, és akik feltartóztatták az égnek 4 szelét…" A zsidóság elgondolása szerint, Isten, angyalok által szabályozza a természetet. A Föld 4 szele az isteni büntetés végrehajtója. Egy másik angyal megjelölte az Isten embereit, 144 ezret a homlokukon. Azok kapnak jelet, akik, kerülték a bálványimádást hogy életük megmentett legyen. Ez nem a haláltól való védelmet jelképezi, hanem a megoltalmazást a halálban. A jel, Isten neve. 144 ezer a kiválasztottak száma, a 12 törzshöz való tartozás alapján. Nem a pontos szám a lényeg, hanem hogy egy korlátozott számú csoport. Jel 7,9 : „Ezután nagy sereget láttam,amelyet senki sem volt képes megszámlálni…" Az első csoport azokból áll, akik a végsőkig kitartottak, bele tartoznak egy nagyobb csoportba, akik az összes hívő.

A 8. fejezet a 7. pecsét leírásával folytatódik. A 7. pecsét felnyitásának a hatásai : -csend, -7 angyal megjelenése a 7 harsonával, -az arany füstölőt tartó angyal megjelenése. A csend a várakozás ideje. A 7 angyal megfújja a 7 harsonát, melyek az egyiptomi 10 csapás szabad felhasználása az írásban, vagyis hasonló büntetések mennek végbe a 7 harsona hangjára, mint az egyiptomi 10 csapás. Róma bánásmódja a keresztényekkel hasonló, mint az egyiptomiaké a rabszolga zsidókkal, innen az összehasonlítás. A 7 harsona szavára, Isten ítéletet tart, az emberiséget katasztrófák sújtják, a gonosz szellemek háborúra ingerlik a nemzeteket. A Föld lakóinak válasza a csapásokra, hogy átkozzák Istent, csak Jeruzsálemben tartanak bűnbánatot. Az emberiség maga idézi elő a csapásokat, a büntetést, mert szembeszegül Isten örök tervével. A 3. hatás, hogy egy angyal tömjénáldozatot mutat be, melynek füstje a szentek imájával száll Isten színe elé. Ez visszautalás az előbb az oltár alatt látott igaz vértanúk kérésére. A bosszúért kiáltó lelkeknek a válasz, az aranyfüstölő parazsának a Földre szórása. Mit válaszol Isten a vértanúknak, megbünteti a kérésükre a keresztényüldözőket? Ezt fogjuk meglátni a következő cikkben, melyben a 10. fejezet elemzésével fogjuk folytatni a Jelenések könyvének magyarázatát.