Szent Magyar Efrém
Ha arra kérnek egy magyar embert, hogy nevezzen meg egy magyar szentet, legtöbben Árpádházi Szent Istvánt mondják, mert ő a legnépszerűbb. Hitték volna, hogy éltek olyan magyar szentek a középkorban, akikről mi nem is tudunk, de külföldiek tisztelik őket? Ilyen a három fivér, Torzsoki Magyar Szent Efrém, Szent Magyar Mózes és Magyar Szent György vértanúk. Az Áthosz-hegyi Szimonosz Petrasz kolostorban összeállított szinaxárionban - az Ortodox Egyház szentjei rövid legendáinak gyűjteményében - megtalálható Szentéletű Efrém rövid legendája, melyben Torzsoki Szent Efrémet fiatalabb testvéreihez hasonlóan Ugrinnak, azaz Magyarnak nevezi. A megnevezésük különböző a más-más szentek életének gyűjteményében, előfordul, hogy Torzsoki Csodatévő Szent Efrémnek nevezik a magyar szentet, vagy Szentéletű Efrémnek hívják. Minden esetben hozzáteszik azonban, hogy Efrém és 2 fivére, magyar származásúak voltak. A testvérek a X. század legvégén vagy a XI. század elején érkeztek Rusz földjére (orosz földre). A fivérek Erdélyből származtak, Marosvár-Csanád megyéből, így bizánci keresztények voltak. A X.század végén, Szent Vlagyimir kijevi nagyfejedelem jó viszonyban volt Szent István magyar királlyal. A fivéreket, Szent Vlagyimír fejedelem első házasságából való fia, Borisz rosztovi fejedelem hívta meg, lótenyésztőknek. A magyarok ugyanis szakértőknek számítottak ebben a kérdésben. Szentéletű Efrém, Borisz herceg udvarában, főistállómester lett, ami abban az időben igen magas tisztség volt. Közrendű ember nem tölthette be, ígyhát a 3 fivér, nemesi származású kellett, hogy legyen. Efrém, Mózes és György szülei szentéletűek voltak, a 3 szent fivérről szóló legenda szerint. 1015-ben Szent Magyar Mózes és testvére Szent Magyar György részt vettek Borisz herceg besenyők elleni hadjáratában. Magyar Szent Györgyöt, Borisz herceggel együtt ölték meg. A hadjáratot Szvjatopolk indította Borisz herceg ellen. Szvjatopolkot véglegesen, Bölcs Jaroszláv verte vissza 1019-ben. Szentéletű Efrém elindult fivére holttestének felkutatására. Nem tudta azonosítani fivérének holttestét a sok áldozat közt, csak levágott fejét találta meg, s azt magával vitte. Szent Magyar Mózest, a harmadik báttyot, a csatából, lengyel fogságba hurcolták. Szent Magyar Mózes elvesztése után Szent Magyar Efrém remeteként telepedett le a Volga mellékfolyójának, a Tvercának a partján, nem messze a mai Torzsok városától. Innen ered a Szent, Torzsoki mellékneve. Zarándokházat épített ezen a helyen és később kolostort, Oszlopos Szent Simeon, 1038-ban Szent Borisz (az elhunyt herceg) és Szent Gleb tiszteletére tiszteletére. Torzsok a novgorodi püspökség alá tartozott, de Szent Magyar Efrém nem egyszer megfordult Kijevben egyházi ügyekben, talán találkozott testvérével, Szent Magyar Mózessel, aki Kijevben élt, a barlangkolostorban. Szent Magyar Efrém 1053-ban hunyt el. Kőkoporsóját saját maga faragta, véste ki. Vértanú testvére, Szent Magyar György fejét, az ő koporsójába helyezték. 1572.-ben, Leonyid novgorodi érsek felnyitatta a koporsót. Romlatlan állapotban találták Szent Magyar Efrém testét, és érezték a belőle áradó különlegesen jó illatot. Az ereklye és Szent Magyar György fejereklyéje által számtalan csoda történt eztán. A Szent Efrém által alapított Borisz és Gleb kolostor egyike Oroszország legrégibb kolostorainak. 1919-ben a kommunisták lerombolták a templomot, megszentségtelenítő módon előszedték az ereklyéket, jegyzőkönyvbe vették, majd az ereklyék eltűntek. A kolostor területén gyűjtőfogházat, majd munkatábort hoztak létre a kommunisták. A 80-as évek közepén alkoholelvonóként szolgált a kolostor épülete. 1994 óta a kolostor újra működik, újraéled benne a szerzetesi élet. Fennmaradt Szent Magyar Efrém ereklyéinek egy darabja, és két hímzett koporsóleple, amelyet mai napig tisztelnek.