Mindszenthy hercegprímás emlékezete
2018. szept. 9.-én Mindszenthy József bíboros-hercegprímást ábrázoló szobrot lepleztek le Máriapócson, ünnepélyes keretek közt, egyházi áldás mellett, római és görögkatolikus szertartásoktól övezve. A szobor alkotója Bíró Lajos nyírségi művész. A Mindszenthy szoborral emlékeznek meg a hívők arról, hogy a hercegprímás boldoggá avatási eljárása újabb szakaszba lépett, valamint a mártírsorsú bíboros hősies, példamutató helytállásáról.
Kisboldogasszony ünnepén, vagyis szeptember 8.-án emlékezett meg két napos zarándoklattal Máriapócs a Szűz Anya születésnapjáról, és arról, hogy 72 évvel ezelőtt, 1946-ban, Mindszenthy hercegprímás, meglátogatta nemzeti kegyhelyünket. Akkor 300 ezres (!) tömeget, hívők seregét vonzotta a mártír bíboros a háborús sebektől vérző magyarságot megszólítva, az Istenszülő oltalmát kérve. 1946-ban ünnepelte a magyar görögkatolikus egyház, a máriapócsi csodásan könnyező ikon első könnyezésének 250. jubileumát, és az ungvári unio 300. éves jubileumát, mellyel akkor, az ortodox hívek csatlakoztak a pápához.
Erről az eseményről is prédikált Palánki Ferenc Debrecen-Nyíregyházi római katolikus püspök, és megszentelte, megáldotta a Mindszenthy bíboros szobrát, Kocsis Fülöp Hajdúdorogi görögkatolikus érsek-metropolitával együtt és Dr. Orosz Athanáz Miskolci görögkatolikus püspökkel együtt. Mindszenthy bíboros életpéldája a kitartásra buzdít a katolikus életforma mellett, a nemzeti hagyományok megőrzésével.
A hercegprímás, vérzivataros történelmi időben élt, szenvedett a nyilasok és a kommunisták börtönében egyaránt. 1947-ben nyilvánosan szót emelt a kommunista választási csalások ellen és az egyházi iskolák államosítása ellen. Kommunista fogságából az ’56-os forradalmárok szabadították ki. A szovjet támadáskor az USA nagykövetségén keresett menedéket, ahonnan 1971-ben távozott. Mindeközben a szocialista bíróság, halálra ítélte egy kirakatperben. Mindszenthy a haláláig nagy missziós körutakat tett a külföldi magyarság körében, amivel politikai visszhangot váltott ki, ezért XII. Piusz pápa 1973-ban lemondásra kérte fel a bíboros-hercegprímási rangjáról. A boldoggá avatási eljárása 1994-ben kezdődött el.
Az 1946-ban Máriapócson elmondott buzdító-vígasztaló prédikációjában Mindszenthy megemlékezett arról a történelmi tényről, hogy II. Rákóczi Ferenc kuruc katonái, Szűz Máriát ábrázoló zászló alatt harcoltak a haza töröktől és osztráktól való függetlenségéért, a következő lobogó-felirat alatt : „Istenért és a Szabadságért!” Valamint emlékeztetett szentbeszédében az Istenszülő édesanyai szeretetére, gondoskodására. A politizálástól sem volt mentes a beszéde, a II. világháborút lezáró párizsi békediktátum ellen, fellebbezésre szólított fel, isteni segítséget kérve és a nagyhatalmú, irgalmas Szűz Anya közbenjárását kérve. Hűségre és reményre bíztatta a zarándok híveket Mindszenthy a nehéz politikai körülmények közt.
Mindszenthy egykori máriapócsi látogatása ma már egyháztörténelmi esemény. Az 1946-os Kisboldogasszony napi kegyhelyi búcsúra, Dudás Miklós Hajdúdorogi görögkatolikus püspök hívta meg a hercegprímást. Dudás bazilita szerzetes püspök, engesztelő zarándoklatokkal próbálta meg a híveket felkészíteni lelkileg a kommunista megpróbáltatásokra, látva az előzményeket, a szovjet hadsereg erőszakoskodásait 1944-ben és a málenykíj robot-ra való elhurcolásokat.
Mindszenthyt a katolikus egyház, fehér vértanúnak tartja, ami azt jelenti, hogy nem közvetlenül ölték meg, hanem tanúságtétel volt az egész állhatatos élete a hit mellett. A máriapócsi szobor, méltó emléket állít az életszentségben elhunyt hercegprímásnak. Köszönjük a közbenjárást ahhoz Soltész Miklós és Simon Miklós képviselőknek, hogy ez a nagyszerű alkotás létre jöhetett.