A megígért gyermek

Isten, amikor elhívta Ábrahámot, választottját otthonról, földet, gyereket ígért neki. Ez Ábrahám 75 éves korában történt. Aztán eltelt 25 év, és Ábrahámnak még csak egy fia volt Izmael, azonban nem a feleségétől Sárától, hanem egy szolgálólánytól. Legyünk őszinték. Bármelyikünk elveszítette volna már a türelmét,és nem is hitt volna már Istennek tovább, el is felejtkezett volna már az ígéretről, több, mint két évtized, egy negyedszázad hiábavaló várakozás után. Aztán Isten, megint elmondta ígéretét választottjának. Ábrahám azonban mostmár nem hagyta szó nélkül a dolgot, mint először, hanem kinevette Istent, hiszen már a századik évében járt. Csak a kamasz Izmaelért könyörgött, de az Úr leintette, mert Isten nem Izmaelre gondolt, hanem a házaspár közös gyerekére, Izsákra, aki még ezután fog születni. Ábrahám burkoltan elutasítja Isten általános ígéretét.  „Valamit ígértél Istenem, de mit jelenthet ez nekem, nincs gyerekem?”-halljuk szinte saját fülünkkel Ábrahám fájdalmas ellenvetését.  
A gyermektelen élet nem áldott, nem üdvös, ezt a pátriárkák korában, tehát Ábrahám idejében gondolták így.  Isten meg akarta vígasztalni Ábrahámot, ezért ezt mondta neki: „Nézz fel az égre és számláld meg a csillagokat, ha tudod. Éppen ilyen lesz az utódod is.” Tehát olyan sok utódja lesz, mint égen a csillag. Az író, Isten nagyságát és hatalmát akarta ezzel érzékeltetni. Isten földet, új hazát is ígér Ábrahámnak. De a pátriárka biztosítékot, megerősítő jelet kér. Isten jele egy eskü.  Állatokat vágat ketté Ábrahámmal, egy 3 éves üszőt, kecskét, kost, és egy gerlét, egy galambot kér, a madarakat azonban nem vágatja ketté. Mi ennek a tettnek az értelme? Az állatok szétvágása egy ókori ritus, szokás. Ritus, az eskü, feltételhez kötött formája. Az ókori keleten volt szokás, hogy az esküt tévő ember, szétvágott állatok közt megy át, átkot kívánva magára, hogy olyan legyen a sorsa, mint a szétvágott állatoké, ha megszegi esküjét. Nadehát az nem lehet, hogy Isten átkot kívánjon saját magára ! Éppen ezért írták később a szövegbe a gerlét és galambot, mert ezek áldozati állatok voltak a későbbi szertartás szerint, így a szétvágási ritus, az eredeti eskü-cselekmény, áldozat bemutatássá vált.
Rögtön azután, hogy országot ígért Isten Ábrahámnak, álomban a tudomására hozza, hogy
a népe szolgasorba jut, egy idegen földön. Ezt hívják a bibliakritikusok történelemértelmezésnek, amikor a jelenből visszatekintve, jóslat formájában mondja el a múltat. A mi esetünkben, Ábrahámnak azt kell hallania, hogy a zsidók, Egyiptomban 400 évig szolgaságban fognak élni, vagyis 4 nemzedék. Csakhogy 4 nemzedék az 40 évvel számolva
az 160 év lenne és nem 400. A büntetés hosszú idejét, a szabadulás késlekedését az magyarázza, hogy a sanyargatók bűne még nem telt be.   A negyedik nemzedék megjegyzés-betoldás, mindezek alapján.  Igaz, hogy sanyargatni fogják a zsidókat, mégis gazdagon hagyják majd el Egyiptomot. Ez azt üzeni, Izrael istene más népek történelmét is irányítja. Ha a múltban segített Isten, akkor most, a mai szorongattatott időben is teljesíti ígéretét. Ez nekünk is szólhat, a mostani gazdasági és erkölcsi válságra is érvényes. A bibliai üzenet a babiloni fogságban élőknek szól.
Az eskünél tűz és füst jelzi Isten jelenlétét. A hit válságba került a babiloni fogság idején,  ezért volt szükség rá, hogy kiemeljék Ábrahám hitét.
Láttuk, hogy Ábrahám kinevette Istenét, amikor fiút ígért neki 100 éves korában, ezért most Isten Sáránál tesz próbát, Ábrahám feleségénél, hátha ő pozitívan fogadja a jó hírt, a gyermekáldást.
Három látogató érkezik Ábrahámékhoz. Megvendégeli őket, azután az egyik vendég megjövendöli Ábrahámnak, hogy 1 év múlva, amikor majd visszatér, Sárának már fia lesz. Erre Sára elneveti magát. A baba ígérete nem örömöt vált ki, hanem kételyt. Az alaphelyzet, a gyerek ígérete, egy szorongattatott helyzetből való megmenekülést jelent a Bibliában. Az Ószövetségben ismételten találkozunk a jellegzetes történettel, hogy a gyermektelen asszonynak, isteni küldött-Jahve angyala; az Újszövetségben pap, Isten embere adja az ígéretet. Manoach feleségének angyal szól, hogy Sámson fog születni, akinek a haját majd ne vágják le. Miért nevetett Ábrahám és Sára? Hiszen Sára vágyott a baba után, ezért született meg Izmael is, mert Sára ötlete volt, ha nem is ő lesz állapotos a férjétől, hanem a szolgálólány, de akkor is szüljön valaki Ábrahámnak. Gondoljuk el, micsoda szívfájdalom, és elkeseredés van emögött az elhatározás mögött. Sára szerelmes, és nem képes kiteljesedni nőiességében. Ebbe akár bele is lehet bolondulni. A szeretet egyesíti a két személyt, a házaspárt, mint ahogyan a Szentháromságban, az Atyát és Fiút, a Szentlélek-a szeretet köti össze. A házasság tehát a Szentháromság földi képe.
Az első szerelem után tudat alatt marad valami csalódás az emberben. A tiszta, örök kapcsolatra vágyunk, ami ha megvalósul földi keretek közt, csak egy időre jön létre, testi módon. A szeretet az, amikor az után vágyunk, ami hiányzik. Az őskeresztény egyházban mégis a szüzességet többre értékelték, mint a házasságot. Tették ezt mindazok ellenére, hogy a Biblia, a férfi, nő kapcsolatával írja le, Jézus és az egyház viszonyát. Az Isten teremtette az embert férfinak és nőnek, tehát a nemiségünk Istentől való. Ő adja nekünk a nemiség örömét, de bizonyos keretek között. Ahogy ösztönösen tudjuk az éhség ingerének kielégítésének módját, úgy a nemiségnek is szabályai vannak. Az ember szeretetének új egysége formálódik a házasságban.
Miért szaladt Ábrahám a vendégek elé? Hogy lehet idegeneknek ennyire örülni? Mi talán még bosszúsak is vagyunk, ha néha napján váratlan vendég állít be hozzánk, vagy túl sokáig tanyázik nálunk. A  nomádok világában, amilyen akkor a zsidóké volt, de az ókori keleti nagykultúrákban is nagy jelentősége van a vendégbarátságnak. Mert a vendég egy másik világból jön, hírt hozhat, valami eseményt vált ki azok körében, akikhez érkezett. Kik voltak ezek a vendégek? A keresztények szerint a Szentháromság volt, mert Ábrahám kételkedése után, megkérdezi Isten tőle : „Túlságosan csodálatos talán bármi is az Úrnak?” Amit úgy lehet értelmezni, hogy Istennek nincsen lehetetlen, még az idős asszony is szülhet, a meddő is szülhet, még a szűz is szülhet, mint Szűz Mária.
A következő részben meglátjuk, mi lesz a várva-várt gyermek Izsák sorsa.