Bibliakommentek
Értsük jól az
Ószövetséget
Értsük jól az
Újszövetséget
Tartalomhoz ugrás
A magyar görögkatolikus egyház a szír keresztényekért

Dr. Orosz Atanáz Miskolci Görögkatolikus Püspök, -aki nemrégiben a Magyar Érdemrend Középkeresztje kitüntetésben részesült a cigánypasztorációban elért eredményeiért- 2019 áprilisában készül a szíriai keresztény testvérek meglátogatására. Meghívást kapott ugyanis az Aleppói Püspöki Palota újjáépített épületének ünnepélyes megáldására.
Mint arról már korábban beszámoltunk, Kocsis Fülöp Hajdúdorogi Görögkatolikus érsek-metropolita 2017 és 2018 nyarán is járt már Szíriában, adományt átadva az ottani keresztényeknek. Vízumát, szír katolikus egyházi vonalon sikerült akkor elintézni, mert a diplomácia nem vállalta a biztonságáért a felelősséget, lévén háborús övezetről volt szó. Fülöp érsek atya, pap vendéglátója, kérte a magyar állampolgárság felvételének lehetőségét –Henri Boulad híres jezsuita teológushoz hasonlóan-. A szóban forgó pap, két testvérét is elrabolták a dzsihádisták, váltságdíjat követelve, amit meg is kaptak, de sajnos a testvérek, minden valószínűség szerint meghaltak a fogságban –mert nem voltak a 2000 elengedett fogoly közt.     
Fülöp érsek atya tapasztalata az volt, hogy Szíriában a katonai ellenőrző pontokon, a keresztény katonák, meglátva a szerzetesi reverendát, -meglátva Isten emberét-, rögtön papi áldást kérnek, tehát nagyon tisztelik a papokat, nagyon vallásosak.
Damaszkuszban, sok érdekes élmény érte érsek atyát, pl. még egy olyan feladatot is kapott, hogy magyar népdalt énekeljen ! Történt ugyanis, hogy egy idősebb néni meglátta az utcára letekintve az emeleti lakása ablakából atyát, és kérte, had láthassa vendégül. Két kamasz fiúunokája volt csak otthon, akik amikor meghallották, hogy érsek atya magyar, rögtön elővettek egy Bárdos Lajos magyar nyelvű kottát, mutatva egy többszólamú éneket, amit az iskolában tanultak – volna, csak senki nem tudta kiejteni a magyar nyelvet. Ezért megkérték atyát, énekelje el a szólamokat, ők pedig felveszik a telefonjukkal, hogy a tanárnőjük meghallgathassa, és így megtanulhassák.
Damaszkuszban, ma is látható az a városfal, melyről kosárban engedték le Szent Pált, amikor a megkeresztelkedése után menekülnie kellett az üldözői elől.
A magyar –egyházi és állami- álláspont a szíriai, egyáltalában a közel-keleti migráns válsághelyzetről az, hogy a menekültek visszatérését és otthoni életét kell segíteni, nem az elvándorlásukat, hiszen szülőföldjüktől, kultúrájuktól tartósan távol, úgysem lehetnek maradéktalanul boldogok.
Békét kívánnak a szíriaiak, erről tanúskodik az a falfelirat is, amely a melkita püspöki épülettel szemben látható, ahol 12 nyelven van felírva a béke szó, köztük magyarul is !
Maga I. József melkita görögkatolikus pátriárka is elsajátíthatott néhány magyar szót, hiszen Gödöllőn is járt már Fülöp érsek atya meghívására, és Budapesten is tartott előadást. Otthoni székesegyházában az Iszlám Állam az új kalifátus központját rendezte be, az altemplomban pedig katonai kórház működött. A dzsihádisták elhagyták már szerencsére a templomot, csak az amerikai gyógyszereiket hagyták hátra és nyugat-európai útleveleiket. Érsek atya az útja során meglátogatott egy melkita iskolát is, ahol 3000 diákot oktattak arab és francia nyelven, amíg a dzsihádisták el nem foglalták az épületet, katonai állomásnak. Ma már elhagyatott az iskola, félig lerombolva. A melkita pátriárka –I. József, vagyis Jusszef Abszi- egyik kérése az volt, hogy a szíriai iskolákat támogassák a magyarok, magyar görögkatolikusok.
X. János antióchiai ortodox főpap, szintén a gyerekek megsegítését kérte. Egy különleges tábort működtetnek, azoknak a gyerekeknek, akik 7 éve nem ismernek normális körülményű életet, csak a háborút. A táborban oktatást és pszichológiai segítséget is kapnak.
Fülöp érsek atya, koncelebrált is a szíriai papokkal Szent Liturgiát, ahol nagyszámú lánygyerek is ministrált, -akik viszont a szentélybe nem léptek be.  A szír melkita görögkatolikusoknál, él az az ősi hagyomány, amihez a magyar görögkatolikusok, a Vatikán kérésére, szeretnének visszatérni, hogy a csecsemők a három beavató szentséget, keresztséget, bérmálást, eucharisztiát, együtt kapják meg, így a kisgyerekek is áldozhatnak, a Szent Vérrel. A felnőtt keresztelkedőnél ez magától érthetődően így történik (hazánkban is, a római katolikusoknál is.).
A szír háború elől, Libanonba menekültek el sokan. Libanon maga, 4 milliós lakosú ország, ahová 2 millió szír vándorolt. A szír keresztények, a menekült-táborokba nem mernek bemenni, hisz azok muszlim többségűek. Így a segélyek sem jutnak el a keresztényekhez. A menekültek közt is tehát a legelhagyatottabbak a keresztények.
Szíriában mindenki tudja, hogy Magyarország, létrehozta az Üldözött Keresztények Megsegítéséért Államtitkárságot. Szíriában a keresztényeket az egyházmegyei karitászi alapítvány segíti, lakásokat építenek újjá, bérelnek ki a visszatérő családoknak, élelmiszert osztanak, ill. főznek a rászorulóknak (az alapvető élelmiszerek is hiánycikkek). Igyekeznek gyógyszert biztosítani, gyerektápszert, és csekélyke anyagi támogatást.
Érsek atya meglátogatta a „szíriai Máriapócsot” is, vagyis egy zarándokközpontot, mely település 7000 lakosú volt a háború előtt, most pedig 1500-an élnek ott nagyjából.
Fülöp érsek atya a Szent Tekla kolostorban is vendégeskedett, ahonnan 23 nővért raboltak el a dzsihádista katonák. (Mára már visszatérhettek.)
Jézus anyanyelvét, az arám nyelvet, 3 faluban beszélik Szíriában. Érsek atya az útja során, találkozott egy hölggyel, aki elimádkozta arámul a Miatyánkot, Fülöp érsek kérésére, amikor kép és hangfelvétel is készült.
Fülöp érsek meglátogatta a Szergiusz és Bachusz monostort is, amit szintén kifosztottak a dzsihádisták. A monostorban, egy pogány időkből, Krisztus előttről megmaradt oltár látható, melynek két szélén az állatáldozat vérét elfolyató csatornácska is látható még.
Minden országában maradó szíriai kifejezte aggodalmát érsek atyának, hogy nehogy kihaljon a kereszténység, Krisztus szülőföldjén a közel-keleten, a háború, a keresztényüldözés által. Meséltek olyan történetet, hogy olyanok történnek meg, hogy egy keresztény zarándok busz minden utasára ráfogják a dzsihádista katonák a fegyvert, hogy így kényszerítsék őket keresztény hitük elhagyására, vagy a halált választják. A szóban forgó esetben, minden keresztény a hitét választotta, a hitéhez hű maradt, inkább az életéről mondott le, így tehát vértanúkká váltak. Gondoljunk bele, ha nekünk az életünk kockáztatásával kellene (Máriapócsra) zarándokolni, elindulnánk-e ezzel a tudattal? Ennek fényében, más dimenziókat mutat így a közel-keleti keresztény testvérek hitvallása.
Jusszef Abszi, vagyis I. József melkita görögkatolikus pátriárka, felhívta a figyelmet arra, hogy a közel-keletről, Jézus tágabb szülőföldjéről származik az európai kultúra, mely most a háború miatt veszélybe került. A szíriai melkita görögkatolikusok, bizánci (konstantinápolyi) szertartásúak, csakúgy, mint a magyarok. A szíriai melkita görögkatolikusok, 1,5 millióan vannak, van aki Libanonban él, a háborús helyzet miatt. A szír nyelvet használják a 4-6. századtól, mindig volt kapcsolatuk Rómával, a mai formában a Melkita Egyház 1724-ben született meg. A szír melkita görögkatolikus pátriárka a kivándorlást látja a legnagyobb problémának. Kéri a fiatalokat, hogy maradjanak hűségesek a szülőföldjükhöz.
Jean Abdo Arbach, Homsz melkita érseke is elmondta a szíriaiak kérését és a közel-keletiek vágyát, hogy a közösségeiket lehetőség szerint, otthon, szülőföldjükön segítsék, hogy ott tudjanak boldogulni. Ha ugyanis a kivándorlásra csábít nyugat-európa, akkor Jézus szülőföldjéről, el fog tűnni a kereszténység!
Nicolas Antiba érsek, Damaszkusz pátriárkai helytartója, egyházmegyei alapítványon keresztül támogatja az otthon maradt szír keresztényeket, akik a háború miatt nehéz helyzetbe kerültek. Az alapítvány, iskolákat igyekszik újjá építeni, megszervezi az egészségügyi ellátást, élelmiszert oszt, ifjúsági központot működtet, pszichológiai segítséget törekszik biztosítani. Az érsek kérése : „Segítsenek minket, hogy hazánkban maradhassunk.” Emlékeztetett arra is, hogy az ókorban, az őskereszténység idején, 18 ezer szír vértanút tartottak számon ! Az első keresztények közvetlen leszármazottai a mai, Szíriában és közel-keleten élő keresztény testvérek. Sajnos Szíriából a keresztények csaknem fele elmenekült, a háborús események következtében. Az otthon maradottaknak, hittanos képzést szeretnének biztosítani, ehhez egy kateketikai központot létrehozni, nehogy végleg eltűnjön a kereszténység a térségből.
Segítsük szíriai keresztény testvéreinket imáinkkal, lehetőségünk szerint minden eszközzel.
Vissza a tartalomhoz