A magyar görögkatolikus egyház a szír keresztényekért
Dr. Orosz Atanáz Miskolci Görögkatolikus Püspök, -aki nemrégiben a Magyar
Érdemrend Középkeresztje kitüntetésben részesült a cigánypasztorációban elért
eredményeiért- 2019 áprilisában készül a szíriai keresztény testvérek
meglátogatására. Meghívást kapott ugyanis az Aleppói Püspöki Palota újjáépített
épületének ünnepélyes megáldására.
Mint arról már korábban beszámoltunk, Kocsis Fülöp Hajdúdorogi
Görögkatolikus érsek-metropolita 2017 és 2018 nyarán is járt már Szíriában,
adományt átadva az ottani keresztényeknek. Vízumát, szír katolikus egyházi
vonalon sikerült akkor elintézni, mert a diplomácia nem vállalta a
biztonságáért a felelősséget, lévén háborús övezetről volt szó. Fülöp érsek
atya, pap vendéglátója, kérte a magyar állampolgárság felvételének lehetőségét
–Henri Boulad híres jezsuita teológushoz hasonlóan-. A szóban forgó pap, két
testvérét is elrabolták a dzsihádisták, váltságdíjat követelve, amit meg is
kaptak, de sajnos a testvérek, minden valószínűség szerint meghaltak a
fogságban –mert nem voltak a 2000 elengedett fogoly közt.
Fülöp érsek atya tapasztalata az volt, hogy Szíriában a katonai ellenőrző
pontokon, a keresztény katonák, meglátva a szerzetesi reverendát, -meglátva
Isten emberét-, rögtön papi áldást kérnek, tehát nagyon tisztelik a papokat,
nagyon vallásosak.
Damaszkuszban, sok érdekes élmény érte érsek atyát, pl. még egy olyan
feladatot is kapott, hogy magyar népdalt énekeljen ! Történt ugyanis, hogy egy
idősebb néni meglátta az utcára letekintve az emeleti lakása ablakából atyát,
és kérte, had láthassa vendégül. Két kamasz fiúunokája volt csak otthon, akik
amikor meghallották, hogy érsek atya magyar, rögtön elővettek egy Bárdos Lajos
magyar nyelvű kottát, mutatva egy többszólamú éneket, amit az iskolában
tanultak – volna, csak senki nem tudta kiejteni a magyar nyelvet. Ezért
megkérték atyát, énekelje el a szólamokat, ők pedig felveszik a telefonjukkal,
hogy a tanárnőjük meghallgathassa, és így megtanulhassák.
Damaszkuszban, ma is látható az a városfal, melyről kosárban engedték le
Szent Pált, amikor a megkeresztelkedése után menekülnie kellett az üldözői
elől.
A magyar –egyházi és állami- álláspont a
szíriai, egyáltalában a közel-keleti migráns válsághelyzetről az, hogy a
menekültek visszatérését és otthoni életét kell segíteni, nem az
elvándorlásukat, hiszen szülőföldjüktől, kultúrájuktól tartósan távol, úgysem
lehetnek maradéktalanul boldogok.
Békét kívánnak a szíriaiak, erről tanúskodik az a falfelirat is, amely a
melkita püspöki épülettel szemben látható, ahol 12 nyelven van felírva a béke
szó, köztük magyarul is !
Maga I. József melkita görögkatolikus pátriárka is elsajátíthatott néhány
magyar szót, hiszen Gödöllőn is járt már Fülöp érsek atya meghívására, és
Budapesten is tartott előadást. Otthoni székesegyházában az Iszlám Állam az új
kalifátus központját rendezte be, az altemplomban pedig katonai kórház
működött. A dzsihádisták elhagyták már szerencsére a templomot, csak az
amerikai gyógyszereiket hagyták hátra és nyugat-európai útleveleiket. Érsek atya az útja során meglátogatott egy melkita iskolát
is, ahol 3000 diákot oktattak arab és francia nyelven, amíg a dzsihádisták el
nem foglalták az épületet, katonai állomásnak. Ma már elhagyatott az iskola,
félig lerombolva. A melkita pátriárka –I. József, vagyis Jusszef Abszi- egyik
kérése az volt, hogy a szíriai iskolákat támogassák a magyarok, magyar
görögkatolikusok.
X. János antióchiai ortodox főpap, szintén a
gyerekek megsegítését kérte. Egy különleges tábort működtetnek, azoknak a
gyerekeknek, akik 7 éve nem ismernek normális körülményű életet, csak a
háborút. A táborban oktatást és pszichológiai segítséget is kapnak.
Fülöp érsek atya, koncelebrált is a szíriai
papokkal Szent Liturgiát, ahol nagyszámú lánygyerek is ministrált, -akik
viszont a szentélybe nem léptek be. A
szír melkita görögkatolikusoknál, él az az ősi hagyomány, amihez a magyar
görögkatolikusok, a Vatikán kérésére, szeretnének visszatérni, hogy a csecsemők
a három beavató szentséget, keresztséget, bérmálást, eucharisztiát, együtt
kapják meg, így a kisgyerekek is áldozhatnak, a Szent Vérrel. A felnőtt
keresztelkedőnél ez magától érthetődően így történik (hazánkban is, a római
katolikusoknál is.).
A szír háború elől, Libanonba menekültek el
sokan. Libanon maga, 4 milliós lakosú ország, ahová 2 millió szír vándorolt. A
szír keresztények, a menekült-táborokba nem mernek bemenni, hisz azok muszlim
többségűek. Így a segélyek sem jutnak el a keresztényekhez. A menekültek közt
is tehát a legelhagyatottabbak a keresztények.
Szíriában mindenki tudja, hogy Magyarország,
létrehozta az Üldözött Keresztények Megsegítéséért Államtitkárságot. Szíriában
a keresztényeket az egyházmegyei karitászi alapítvány segíti, lakásokat
építenek újjá, bérelnek ki a visszatérő családoknak, élelmiszert osztanak, ill.
főznek a rászorulóknak (az alapvető élelmiszerek is hiánycikkek). Igyekeznek
gyógyszert biztosítani, gyerektápszert, és csekélyke anyagi támogatást.
Érsek atya meglátogatta a „szíriai Máriapócsot”
is, vagyis egy zarándokközpontot, mely település 7000 lakosú volt a háború
előtt, most pedig 1500-an élnek ott nagyjából.
Fülöp érsek atya a Szent Tekla kolostorban is
vendégeskedett, ahonnan 23 nővért raboltak el a dzsihádista katonák. (Mára már
visszatérhettek.)
Jézus anyanyelvét, az arám nyelvet, 3 faluban
beszélik Szíriában. Érsek atya az útja során, találkozott egy hölggyel, aki
elimádkozta arámul a Miatyánkot, Fülöp érsek kérésére, amikor kép és
hangfelvétel is készült.
Fülöp érsek meglátogatta a Szergiusz és Bachusz
monostort is, amit szintén kifosztottak a dzsihádisták. A monostorban, egy
pogány időkből, Krisztus előttről megmaradt oltár látható, melynek két szélén
az állatáldozat vérét elfolyató csatornácska is látható még.
Minden országában maradó szíriai kifejezte
aggodalmát érsek atyának, hogy nehogy kihaljon a kereszténység, Krisztus
szülőföldjén a közel-keleten, a háború, a keresztényüldözés által. Meséltek
olyan történetet, hogy olyanok történnek meg, hogy egy keresztény zarándok busz
minden utasára ráfogják a dzsihádista katonák a fegyvert, hogy így
kényszerítsék őket keresztény hitük elhagyására, vagy a halált választják. A
szóban forgó esetben, minden keresztény a hitét választotta, a hitéhez hű
maradt, inkább az életéről mondott le, így tehát vértanúkká váltak. Gondoljunk
bele, ha nekünk az életünk kockáztatásával kellene (Máriapócsra) zarándokolni,
elindulnánk-e ezzel a tudattal? Ennek fényében, más dimenziókat mutat így a
közel-keleti keresztény testvérek hitvallása.
Jusszef Abszi, vagyis I. József melkita
görögkatolikus pátriárka, felhívta a figyelmet arra, hogy a közel-keletről,
Jézus tágabb szülőföldjéről származik az európai kultúra, mely most a háború
miatt veszélybe került. A szíriai melkita görögkatolikusok, bizánci
(konstantinápolyi) szertartásúak, csakúgy, mint a magyarok. A szíriai melkita
görögkatolikusok, 1,5 millióan vannak, van aki Libanonban él, a háborús helyzet
miatt. A szír nyelvet használják a 4-6. századtól, mindig volt kapcsolatuk
Rómával, a mai formában a Melkita Egyház 1724-ben született meg. A szír melkita
görögkatolikus pátriárka a kivándorlást látja a legnagyobb problémának. Kéri a
fiatalokat, hogy maradjanak hűségesek a szülőföldjükhöz.
Jean Abdo Arbach, Homsz melkita érseke is
elmondta a szíriaiak kérését és a közel-keletiek vágyát, hogy a közösségeiket
lehetőség szerint, otthon, szülőföldjükön segítsék, hogy ott tudjanak
boldogulni. Ha ugyanis a kivándorlásra csábít nyugat-európa, akkor Jézus
szülőföldjéről, el fog tűnni a kereszténység!
Nicolas Antiba érsek, Damaszkusz pátriárkai
helytartója, egyházmegyei alapítványon keresztül támogatja az otthon maradt
szír keresztényeket, akik a háború miatt nehéz helyzetbe kerültek. Az alapítvány,
iskolákat igyekszik újjá építeni, megszervezi az egészségügyi ellátást,
élelmiszert oszt, ifjúsági központot működtet, pszichológiai segítséget
törekszik biztosítani. Az érsek kérése : „Segítsenek minket, hogy hazánkban
maradhassunk.” Emlékeztetett arra is, hogy az ókorban, az őskereszténység
idején, 18 ezer szír vértanút tartottak számon ! Az első keresztények közvetlen
leszármazottai a mai, Szíriában és közel-keleten élő keresztény testvérek.
Sajnos Szíriából a keresztények csaknem fele elmenekült, a háborús események
következtében. Az otthon maradottaknak, hittanos képzést szeretnének
biztosítani, ehhez egy kateketikai központot létrehozni, nehogy végleg eltűnjön
a kereszténység a térségből.
Segítsük szíriai keresztény testvéreinket
imáinkkal, lehetőségünk szerint minden eszközzel.