TALÁLÓSKÉRDÉSEK

Tudja-e ön, hogy melyik volt az első önálló nemzeti szláv egyház?
A bolgár pátriárkátus volt, 917-ben. II. Bazil bizánci császár, a Bizánci pátriárkátushoz csatolta Bulgáriát, válaszul a latin szertartású Nyitrai püspök vádaskodására, melynek nyomán VI. István pápa, betiltotta a szláv liturgiát.

Tudja-e ön, hogy miért és hogyan harcoltak a keresztes katonák a 4. keresztes hadjáratban Bizánc keresztény főváros ellen, a mohamedánok helyett?
A negyedik keresztes hadjárat mindössze 2 évig tartott, 1202-től 1204-ig. A hadjárat megdöbbentő eredménnyel zárult, a keresztes hadak, két keresztény várost foglaltak el, Zára magyar kikötővárost és Bizánc, más néven Konstantinápoly fővárost, a Keleti Császárság fővárosát, nem pedig a Szentföldet szabadították fel a mohamedán oszmán török uralma alól.
Mindez a következőképpen történt. A hadjárat célja Egyiptom elfoglalása volt. Velence vállalta, hogy a kereszteseket hajón Egyiptomba szállítja 85 ezer ezüst márkáért. Nem tudták a keresztes vezérek azonban mindet kifizetni, ezért a hiányzó összeg fejében, Velence elfoglalta Zára magyar kikötővárost.
Bizáncban mindeközben, II. Angelosz Iszaakiosz bizánci császárt, a testvére, a császár fiával, vagyis a trónörökössel együtt, fogságba vetette. A trónörökös megszökött a fogságból, sógorához, sváb Fülöp német királyhoz menekült, felvették a kapcsolatot Velencével, és a keresztesekkel, 200 ezer ezüst márkát ajánlottak fel, ha a bizánci trónt visszaszerzik nekik. A keresztesek végül Bizáncba hajóztak. Mivel a császár és a fia nem tudta honnan előteremteni a pénzt, efoglalták a templomi kincseket. Erre nyílt lázadás tört ki a bizánci nép részéről, a keresztesek ellen, mire a császár és fia, behívta a kereszteseket a városba, azok pedig meghódítva Bizánc városát, szabad rablásba fogtak.  
A keresztesek sok embert legyilkoltak, műalkotások, kéziratok pusztultak el, összetörték az egyházi  műtárgyakat, hogy hozzájussanak a drágakő díszítésekhez, kifosztották a templomokat, a szentségtartóból kiszórták az oltáriszentséget, ereklyetartókból kidobták az ereklyét, az ikonfoglalatokból kitépték a képeket. A Hagia Sophia oltárát összetörték, a pátriárka trónjára utcalányt ültettek. A bizánciak közt elterjedt a mondás,  „Inkább a török, mint a latin”. A keresztesek ezután megalapították a Keleti Latin Császárságot, Balduin flandriai király lett a bizánci latin császár, TTommaso Marosini pedig a pátriárka.

Tudta-e ön, hogy VIII. Mikhaél Palailogosz bizánci császár, mindkét egyház (a görög és latin egyház ) által is kiközösítve halt meg?
VIII. Mikhaél Palailogosz bizánci császár, hiába kötötte meg az uniót Rómával, elfogadva a tisztítótűz létezését, a pápai primátust, és a Filioque elvet, vagyis hogy a Szentlélek az Atyától és a Fiútól származik, a bizánci nép nem fogadta el az uniót, így az Epiruszi zsinaton 1275-ben kiközösítette a görög egyház, a saját császárát.
De kiközösítette a bizánci császárt a latin egyház is, hiába esküdött meg, hogy hitében azt vallja, mint Róma.  IV. Márton pápát, Anjou Károly szicíliai király késztette erre a lépésre, ő ugyanis II. Balduin Keleti Latincsászárt szerette volna visszaültetni a bizánci trónra, de ez lehetetlen volt addig, amíg ott a bizánci császár ül! VIII. Mikhaél Palailogosz, az uniót nem mondta fel, élete végéig katolikusnak tartotta magát.

Tudja-e ön, hogy mit jelent a harmadik Róma elmélet?
1447 után, az unió elutasítása után, Filótej orosz szerzetes és Volockíj orosz apát, kidolgozták a harmadik Róma elméletet, mi szerint az első Róma eretnek lett, mert elfogadta a Filioque tant. A második Róma=Bizánc, a hitetlenek, vagyis a mohamedán oszmán törökök kezére került. A harmadik Róma ezért Moszkva, ahol a püspökök, Bizánc beleegyezése nélkül választottak főpapot. Autokefál, vagyis független egyházat alapítottak. 1589-ben, felállt a Moszkvai független, önálló Pátriárkátus.