Trianon és a magyar görög katolikusság

A tolerancia szép példája volt Trianon előtt Máriapócson, hogy a nagybúcsúkat kétszer tartották meg, a Gergely naptár szerint, majd 13 nappal később a Julián naptár szerint is, azoknak a nemzetiségi görög katolikusoknak a kedvéért, akik nem tértek át 1916-ban a Gergely naptár használatára, mint a magyarok. Az istentiszteleteket, szentbeszédeket a nemzetiségiek nyelvén is mondták a magyarral párhuzamosan.
Az I. világháború alatt a román nemzetiségűek, a nagy nehézségek árán 1912-ben megalakult hajdúdorogi egyházmegyéből, 46 parókiát szakítottak ki és vikáriust vagyis helynökséget alapítottak belőle. Amikor a románok elfoglalták Magyarországot a Tisza vonaláig, Nyíregyházán elfogták Miklósy görög katolikus hajdúdorogi megyéspüspököt, és fogva tartva arra kényszerítették, hogy az elszakított 46 parókiáról mondjon le, hogy azok Romániához tudjanak csatlakozni.
Az I.világháború után Chernok János esztergomi püspök nem támogatta a görög katolikus szeminárium felállítását. Helyette a saját egyházmegyei intézetébe fogadta be a görög katolikus papnövendékeket. Ez abból a meggondolásból történt, hogy az 1920-as Trianoni gyalázatos békediktátum után, nemcsak az egész szentistváni nagy Magyarország veszítette el területének 2/3-át, hanem az esztergomi egyházmegyéből is csak 88 plébánia maradt, a szeminárium pedig kongott az ürességtől. Chernok atya megígérte, hogy az esztergomi intézetben a görög katolikus kispapok saját rítus tanárt kapnak. Ez nem történt meg, sőt, 1 tanév eltelte után, nem is fogadta vissza a görög papnövendékeket.
Miklósy István görög katolikus püspök a görög rítust nem ismerő kispapoknak rítus tanfolyamot szervezett Máriapócson, bazilita szerzetesi vezetéssel.
A görög katolikus magyarok tömegével hagyták el rítusukat és csatlakoztak a református, római katolikus egyházhoz. A Szent Liturgia ószláv, román nyelve miatt, a görög katolikusokat ugyanis nem tekintették magyarnak. Ez odáig vezetett, hogy az I. világháborúban a görög katolikus lelkészeket feljelentették, hogy az oroszoknak kémkednek.
A II. világháború alatt 1940-ben, a II. Bécsi döntés következtében, Észak-Erdély visszakerült Magyarországhoz. Az észak-erdélyi hívek viszont egyházjogilag, román püspökségekhez tartoztak továbbra is!
A lelkekben tehát megmaradt Trianon, mint ahogy sajnos él a tudatunkban 90 éve.