Szent László király öröksége

2019. ápr.3-4.-én, a Hierothiosz Egyesület és a Sz-Sz-B megyei Önkormányzat szervezésében, Máriapócs nemzeti kegyhelyen, konferenciát tartottak, Örökség, ami összeköt-Szent László emlékezete Közép-Eu-ban címmel.

Szocska Ábel Nyíregyházi Görögkatolikus püspök köszöntőjében kihangsúlyozta, hogy Szent László lovagkirály a hatalmát, Magyarország érdekében használta fel. Isten, nemzet, család, én – volt a régi ember értéksorrendje a szeretni való dolgok tekintetében. Mára ez megfordult, a magunk megelégítése után jöhet minden más tekintetbe vétele, legutolsóként szerepeltetve a nemzet érdekét és a Teremtő Atyaistent.

Dr. Simon Miklós országgyűlési képviselő köszöntőjében történelmi párhuzamot vont, utalva a középkori harcokra. Szent László a kunok, úzok, besenyőktől védte meg az országot, a mai Magyarországot, másfajta bevándorló hódítók célozták meg. Régen karddal oldották meg a konfliktusokat, ma ügyes politikai szövetségeket igyekszünk kötni.

Dr. Horváth-Lugossy Gábor a Magyarságkutató Intézet főigazgatója, előadásában bemutatta a 2018. januárjában alakult intézet célkitűzéseit. Fő kutatási területe az intézetnek az 5-9. század magyar történelme, de a további századokból is szeretnék a levéltári anyagokat feldolgozni a magyarhonban tett külföldi utazók útleírásaira koncentrálva. Továbbá a Mongóliában található hun sírokat szeretnék feltárni, dokumentálnák az ősmagyarság egyistenhitét, feldolgoznák a múzeumok csont-tárait, stb.

Dr. Kollár Tibor pszichiáter, tudományszervező a Felvidéki Ruszkin település templomának a Szent László legendát ábrázoló faliképeit mutatta be. A templom a kommunista falurombolás áldozata lett, mert a Varsói Szerződés katonai szervezet, gyakorlótereppé nyilvánította a térséget, a lakosságot az 1950-es években kitelepítve. A templom, az 1980-as évekig, lőszerraktárként szolgált. Lerombolása előtt a restaurátorok felfedezték a templomban a Szent László faliképeket az 1960-as években, de nem választották le a falról, hogy megőrizzék az utókornak, konzerválva azt.

Szintén a Szent László legendáról látható falikép Erdélyben a kiszsolnai templomban. A templomot traktorral rombolták le.

Marosvásárhelyen életnagyságnál nagyobb képeken ábrázolták a templomban a Szent László legenda jeleneteit, a kun és a király párviadalát, a kun fejét karóra tűzve stb. mindezen leleteket igyekeznek megmenteni az utókornak.

A konferencia második napján, Dr. Jánó Mihály régész-történész mutatta be az erdélyi Gerence templom Szent László faliképeit. (Gelence 6000 lelket számláló nagyközség.) Nagy Géza múzeumőr dokumentálta a faliképek felfedezését. Azért merültek feledésbe a templomi freskók, mert a reformáció idején lemeszelték, bevakolták a templomi képeket (Szűz Mária életéből képeket, szentek ábrázolásait).

A Szent László legenda híres eleme a magyar lovagkirály harca a kun vitézzel a cserhalmi csatában. Egy kun vitéz, elrabolt egy magyar lányt a csata hevében. Látta ezt Szent László király, utánuk eredt lóháton. A nagyváradi püspök lányának hitte a lányt, sebesült volt a király, de így is meg akarta menteni. A király szólt a lánynak, utánuk vágtatva, hogy lökje le a kunt a lóhátról, a földre. Így is történt, a király pedig megölte a pogány kunt, aki társaival betört Magyarországra.

Nagy-Magyarország területén, több, mint 50 falfestmény, freskó található, különböző templomokban, a Szent László legenda részleteivel. Nápolyban is láthatunk templomban Szent László freskót (!), pl. a magyar király megkoronázásáról, az 1400-as évekből.