A Magyar Görög Katolikus Egyház története III. rész
Pontosítani lehet némileg a címen, ugyanis abban az időszakban, ame vizsgálni fogunk, egy egységes egyház létezett még. Az egyházszakadás csak 1054-ben következett be. Az egyház nem vált még szét két ágra római katolikusra és görög ortodoxra. Az ellentétek azonban, teológiai kérdésekben már évszázadosak voltak. Így a Kárpát-medencében lakó magyar őseink azzal, hogy a bizánci egyházat ismerték hamarabb, s ahhoz csatlakoztak először a magyar fejedelmek, hogy a római katolikus egyházzal szemben tulajdonképpen a görög szellemiségű Bizáncot választoták, bármennyire is nem állt szándékuk állást foglalni a Kelet és Nyugat valási vitájában!
Kr. u. 948 táján Bulcsú és Tonnás (Árád fejedelem dédunokája) Bizánc fővárosában, Konstantinápolyban megkeresztelkedtek. Bulcsú keresztapja, maga VII. Konsztantinosz bizánci császár volt! 952- ben az erdélyi gyula vette fel a keresztséget. (A gyula itt nem személynév, hanem rangjelző. A gyula személyneve Zsombor volt.) Zsombor fejedelem Hierotheosz püspököt hozta magával vendégül Bizáncból, aki Magyarország első görög térítő püspöke volt. Hierotheosz megkeresztelte Zsombor egész háza népét, lányát, Sarolát is, aki Szent István magyar király édes lett. Hierotheosszal szerzetesek is érkeztek hazánkba. Székhelyük feltehető a Zsombor birtokán volt. A térítést a veő emberek között kezdték meg. Az ő udvarhelyeiken épültek (Kiszombor, Apostag, Marosvár, Pécs, Titel, Szeged stb.) az első templomok és kápolnák a X. században különösen kedvelt görög szen tiszteletére. 2000-ben az ortodox egyáz felvette szentjeinek sorába Hicrotheoszt, az első magyarországi püspököt és Árpád-házi Szent István királyt!
958 után, Taksony fejedelem és Géza trónörökös csapatai többször betörtek bizánci területre. A bizánci-magyar ellenégeskedés visszavetette a magyarországi hittérítést. Taksony fejedelem után Géza vette át az uralmat a magyar törzsek felett. Újdonság volt ez az időben, hogy Gé (Szent István király édesapja) nyugat-római missziós papokat hívott az ország és ugyanak felélénkül isét a bizánci téítés is. így ír erről egy bizánci korabeli dokumentum: „Ha a gyula (Zsombor) halálával a (görög) misszió alább is hagyott, a felépített göög templomokban itt-ott tovább pislákoltak a gyertyák, s ez Géza idejében csak erősödhetett.” A görög rítust követő papokat és szerzeteseket Sarolta, Zsombor lánya is támogatta. Sarolta Géza fejedelem felesége lett. Géza valószínűleg ekkor keresztelkedett meg testvérével, Mihállyal együtt, görög szertartás szerint. Volt olyan egyházi ének, amely Gézát egyenesen szentnek nevezte!
Querfurti Szent Brúnó nyugati térítő püspök vértanú szerint Géza fejedelem erőszakosan térített. Sarolta és Géza fia volt Vajk, keresztény nevén István. (Egyébként Géza is az István nevet kapta a keresztségben.) Vajkot valószínűleg már gyermekkorában megkereszteltette Sarol görög szertartás szerint.
István 996-ban feleségül vette Gizella bajor hercegnőt, akinek nevelését Szent Wolfgang regensburgi püspök irányította. Elképzelhető, hogy ekkor Szent Istvánt újrakeresztelték nyugati szertartás szerint, latin nyelven. Gizella kíséretében német papok és szerzetesek jöttek Magyarországra. Újra megerősödött tehát a nyugati egyház hatása idehaza. Szent István király ugyanakkor a tíz püspökség megalaításakor az esztergomi érseket olyan különleges jogokkal ruházta fel, amilyene csak a keleti egyház jogrendszere ismer! Ő koronázza meg a királyt, ő a királyi székhely főpapja, a király és családja, valamint a királyi udvar, bárhol is tartózkodik az országban, mindenütt az ő joghatósága alatt maradnak. A király által alapított apátságok és prépostságok közül neki vannak alárendelve. Ezzel megindult az a folyamat, amelynek eredényeképpen az esztergomi érsek az egész ország felett tényleges joghatóságot gyakorló prímás lett.
Szent István király hadat indított a göög rítusú Ajtony fejedelem ellen, és a birtokán lévő görög szerzetesek helyén római kolostort alapított, kiszakítva így ezt a területet a bizánci patriarkátus jogósága alól. Szent István király tehát egyenlőképpen támogatta a római és göög-bizánci egyházat? Hogy miként ala mindezek után a görög egyház sorsa Magyarországon, megtudhatják a következő részből.