A görög katolikusság története I. rész
Szeretjük ezt a kifejezést használni. Jól is hangzik, pedig a legóbbi népszámlálás szerint vallását gyakorló római katolikus csupán az ország 10%-a. Katolikusok a görög katolikusok is, akikről gyakran elfelejtkezünk, vagy nem is tud róluk a közvélemény. Nem az ortodoxokról, más néven görög keletiekről van szó, hanem olyan, Rómához és a pápához hű katolikusokról, akik a liturgiájukban megőrizték továbbra is a keleti rítust, és aszerint végzik a szertartásokat (zsolozsma, mise, szentégek stb.). Ez a vallás híd, kapocs a nyugat és kelet egyháza között. Csakúgy, mint Szent István királyunk, aki a Róm. Kat. és az ortodox egyáznak is elismert szentje! Több könyvet is lehet olvasni a görög katolikusok törénelméről, sok azonban csak az ortodoxiából való kiválás és a Rómával való unió után taglalja bővebben az eseményeket.
A reformációt követõ ellenreformáció vagy rekatolizáció az ortodox híveket is elérte. Nagy-Magyarország területén a kisebbségi román és szláv népek voltak elsõsorban ortodox vallásúak. Az uniót a Róm. Kat Egyházzal pedig rutén, ukrán, román papok kezdeményezték. (Sokszor csak azért, hogy a protestáns, tehát a reformációt elfogadó magyar földbirtokos jobbágyait, akik kötelesek voltak uruk vallását követni, ily módon visszatérítsék a protestantizmustól. A nemzetiségi katolizáló ortodox papot a vele azonos kisebbségi nép követte, de pár magyar is. Talán a vegyes identitású családok.) A mai magyar görög katolikusok, teljes egészében, az elmagyarosodott románok utódai lennének?
Nem úgy van az!
A magyar történelem megmutatja a választ, kik voltak a mai magyar görög katolikusok õsei! III. Béla, a Bizánci császárságban, ortodoxiában nevelkedett magyar királlyal érkeztek ortodox papok Magyarországra, áttérítve a nép egy részét görög rítusra, amikor III. Béla, hazajött átvenni a magyar koronát. Ezek az ortodoxok lettek késõbb az uniós görög katolikusok magyar nemzetiségû tagjai. Benedek Elek egyik tanulmányában „a görög hitre tért népek tömegé"-rõl tesz említést. Valódi létszámuk nagysága azonban nem ismert. A történet bõvebben: Szent László lánya, Piroska, a bizánci császárhoz, Komménosz Mihályhoz ment feleségül. Fiúk, Manuel, örökölte a bizánci császári trónt apja után. Manuel szívesen látta vendégül udvarában unokaöccsét, II. Géza magyar király fiát, III. Béla herceget. Manuelnek kijelölt utódja volt. III. Béla felesége, Mária Manuel császár lánya volt. Amikor azonban Manuelnek fia született, visszavette ígéretét III. Bélától a császári trónt illetõen, és így III. Bélának „csak" Magyarország koronája jutott. III. István magyar király halála után III. Béla Manuel bizánci fegyvereseivel érkezett haza. A csapattal ortodox papok is jöttek, akik a melléjük szegõdött népet ortodoxszá fogadták, és megígérték, hogy nem szedik be az egyházi adót, a tizedet, mint a római katolikus papok. III. Béla testvérét, a Magyarországon nevelkedett Gézát a római katolikusok támogatták, az ortodoxok III. Bélát pártolták. Béla azonban, elnyervén a magyar koronát, római hitre tért!!! III. Béla, uralkodása folyamán, hazánk területét gyarapította Dalmácia (mai Horvátország), Rácország (mai Szerbia), Halics (mai Moldávia) tartományokkal. Hirtelen halála akadályozta meg abban, hogy a Szentföldre hadat vezessen. Ez irányú ígéretét a pápának fia, II. Endre teljesítette 1217-ben.