Dr. Ivancsó István:
Görög Katolikus Szertartástan
Dr. Ivancsó István atya részletes és alapos könyvében, megismerkedhetünk a
görögkatolikus szertartások mibenlétével, hátterével, teológiájával. Lenyűgöző
felfedezni a szertartásokban a megvallott hitünket. Tételes hitünk, a dogmákban lett megfogalmazva, ez a
Krisztustól kapott, apostolok által közvetített kinyilatkoztatás, amit az
Egyház tanít nekünk a Szentírás és szent hagyomány segítségével. A liturgia,
vagyis mise szövege, a dogmatika minden területét érintik. A liturgia tulajdonképpen a belső
istentiszteletünk megnyilvánulása. A szertartás
pedig a nyilvános istentiszteletnek az egyház által megállapított rendje. A
katolikus hitű keleti egyházban, a görögön kívül, amit bizáncinak nevezünk, még
4 féle liturgia létezik, antióchiai,
alexandriai, káld, örmény. Keleten a liturgia sokfélesége, nem érintette a
hitbeli egységet. A keleti egyházak fő vezető városai Jeruzsálem Palesztínában,
Antióchia Szíriában, Alexandria Egyiptomban, Konstantinápoly a Bizánci
birodalomban. A keleti egyházakban a liturgia kezdettől fogva a nép nyelvén
folyt, a pap a misét a néppel együtt végzi, párbeszédes formában. A keleti liturgiában, mindig két szín alatt áldoztatnak a papok,
tehát az átváltozott bort is mindig megkapják a hívek. A keresztelési olajat és a betegek keneténél használt olajat a pap
is megszentelheti, nemcsak a püspök, mint a római katolikusoknál. A görög
katolikusoknál a keresztelés után nyomban
megtörténhet a bérmálás, amit a pap is kiszolgáltathat. Ehhez hasonló
sajátosságokkal ismerkedhetünk meg Ivancsó István atya rendszerező, lendületes
könyvében.