ÁRPÁDHÁZI SZENT ERZSÉBET
Árpádházi Szent Erzsébet
SÁROSPATAKON született, 1207-ben, apja II. Endre magyar király volt, anyja
Meráni Gertrúd. Szent Erzsébet testvérei voltak: Mária, II. Iván bolgár cár
felesége, IV. Béla, magyar király, Kálmán, Halics fejedelme, és András. Szent Erzsébetet, 4
éves korában jegyezték el Thüringia grófjával, II. Hermannal. Mivel II. Herman,
gyermekkorában meghalt, még mielőtt az esküvőt megköthették volna, Szent
Erzsébet új vőlegénye, II. Herman öccse lett, IV. Lajos. A türingiai
leánykérőket csak 2 arannyal, ezüsttel megrakott szekér kísérte Magyarországra,
míg a menyasszonyt 13 kincses szekér kísérte új hazájába. A KELED magyar nemesi
család Farkas és Dávid nevű férfiai kísérték el a kislány Erzsébet királylányt
Türingiába. A kis menyasszony kíséretébe tartozott még Alheit hárfáslány,
Klingor asztrológus és jövendőmondó, Ágnes, és Guda, Erzsébet királylány
játszópajtásai. Szent Erzsébet, 14 éves korában ment férjhez. Több gyermekük is
született, 1222-ben Herman, 1224-ben Zsófia, aki később II. Henrik brabanti
herceg felesége lett, 1227-ben született a kis Gertrúd, aki felnőtt korában apáca
lett, az altenburgi zárda főnöknője volt. Szent Erzsébet némely útjára
elkísérte férjét, aki a császár udvartartásához tartozott. Szent Erzsébet, némi
feltűnést keltett azzal, hogy a császári és katonai megbeszéléseken, a
lakomákon, nem evett, mert szerinte, tisztességtelen jövedelemből származott a
császár jövedelme. Tudni illik a szegények kizsákmányolásából, túlzott
adójából. IV. Lajos Türingiai őrgróf családja persze nehezményezte ezt a
viselkedést, és a túlzott keresztényi jótékonykodást, amit Szent Erzsébet
folytatott. Több legendás történet is fennmaradt, adakozó kegyelmességéről.
Wartburgban kórházat alapított és menhelyet szegény gyermekeknek. Erzsébet,
személyesen ápolta a kórházában a betegeket, még a leprásokat mosdatta.
1225-ben, amikor nagy éhínség pusztított azon a vidéken, eladta ékszereit,
abból vett élelmet a rászorultaknak. Az őrgrófi élelmiszerraktárakat is
kiürítette. IV. Lajos mindezt jóváhagyta – de csak utólag. Egy nagyon híres
eset volt az, amikor a kórházban már nem volt hely, ezért Erzsébet a nászi
ágyba fektette az egyik leprást, a család megrőkönyödésére. Időközben a
hazatérő férje, IV. Lajos is értesült a dologról, mert a rokonok szaladtak
elébe árulkodni. IV. Lajos megnézte a leprást, meg akarta ölni őt is, meg a
feleségét is, amiért meggyalázta a nászi ágyat, de a beteg helyén, a
megfeszített vérben úszó Jézust látta IV. Lajos gróf! Ezt a csodát, a Tihanyi
kódexben is feljegyezték a ferencesek, 1530-ban. 1227-ben IV. Lajos keresztes
hadjáratra indult, melynek során Otrantóban meghalt. Amíg odavolt, IV. Lajos
testvére Henrik, és Konrád herceg vezették a grófságot. IV. Lajos halála után
Erzsébetet, és gyermekeit télen kitették
a Wartburgi várból! Erzsébetet özvegyi örökségétől megfosztották, azzal az
indokkal, hogy mindenét úgyis szétosztaná a szegények közt. Erzsébet belépett a
ferences harmadrendbe. Levelezésben állott Assisi Szent Ferenccel és Szent
Kárával. Még Marburgi Konrád is (!) feljelentette 1232-ben IX. Gergely pápánál
Erzsébetet, hogy túl sokat jótékonykodik ! Így hát otthonából elkergetve,
Erzsébet, 1128 telén, Eisenach-ban egy kocsma istállójában húzta meg magát
gyermekeivel, és hálát adott, amiért átélheti azt a szegénységet, amit Jézus, a
születésekor volt kénytelen elviselni Betlehemben. Erzsébetet, senki nem merte
befogadni, félve a Thüringiai grófok haragjától. Meráni Eckbert püspök, még egy
másik házasságra is rá akarta kényszeríteni! Végül aztán Bambergbe ment,
nagynénjéhez. Marburgban kórházat alapított, amely mellett élt, gyapjút font.
1235-ben avatták szentté Árpádházi Erzsébetet.