Értsük jól az újszövetséget

Az Újszövetségi történetekben, bevallom, engem mindig izgattak s lenyűgöztek a csodatörténetek. Jézus a vízen jár, Jézus kenyeret szaporít, halottat támaszt fel…hát ilyenek valóban megtörténhetnek? Amíg az ember óvodás fejjel hallgatja az evangéliumot, semmi kiverni valót nem talál ezekben a csodákban, hiszen a mesékben is beszél a róka, meg lehet enni a mézeskalács házat! Jézus is olybá tűnik fel, mint Óz a nagy varázsló. De felnőtt fejjel újra interpretáljuk, újra magyarázzuk az evangéliumot, és elgondolkodunk, hogy valóban megtörténtek-e Jézus csodatettei.

Az ókori emberek szemében nem volt mindez olyan hihetetlen, mint amilyen a mi racionális gondolkodásunk számára az, hiszen csodát tulajdonítottak Vespasianus római császárnak, mégpedig vaknak adta vissza a szeme világát, pontosan úgy, ahogy Jézus tette, nyállal megkente a vak szemét. Mindezt Suetonius római történetíró jegyezte fel. A történet nagyon hasonlít a Mk 8,23 igehelyen olvasható betszaidai vak esetére.
Zsidó környezetben és léteztek csoda elbeszélések. Pl. Hanina ben Dósza rabbi meggyógyította Gamáliel rabbi fiát ima által, anélkül, hogy elment volna hozzá. Ez a sztori is ismerős számunkra, Jn 4,46-53-ban olvasható a kafarnaumi tisztviselő törekvése, aki Kánába megy a fia érdekében Jézushoz. Krisztus nem tér vele haza, de abban az órában gyógyult meg, amikor az apa kérte, amikor a Megváltó meghallgatta a kérését.
Jézus csodáinak hitelt ad az, hogy a gyógyultak, rendezték életüket Jézus útmutatása szerint. Jézus csodái, az Isten kezdődő uralmának a jelei. Jézus nemcsak beszél egy új világról, hanem részben a megtapasztalására is lehetőséget ad a csodák által. Jézus csodái felülmúlnak mindent, amit ember megtehet. A csodák reményre ösztönöznek. A csodaelbeszélések formája, irodalmi műfaj, ezért hasonlít mindegyik az evangéliumokban, és az evangéliumokon kívüli irodalomban is. Ez egész természetes, gondoljunk bele, hogy  minden krimi is hasonlít.
Az evangéliumi csodák nem történelmi jegyzőkönyvek, hanem a hit szempontjából akar tapasztalatot közölni. A csoda bíztatás, megszólítás a szerencsétlenségben, hogy ne adjuk fel a harcot. Jézus csodái megváltoztatják az emberek hozzáállását, nézőpontját. Jézus társadalmi korlátokon lép át, elidegenedésen, megkövült szabályokon, reménytelenségen
Isten törődik az emberrel a veszedelmekben, megszünteti azokat. A csoda, bátorító jel. A csodában való hit tulajdonképpen a fenyegetettségekkel dacoló hit.
Jézus a megoldás lehetőségét meglátja, megvalósítja ott is, ahol mások beletörődnek a lehetetlenbe. Az olvasó figyelmébe így a remény kerül. Mi a jelentősége a csodának az evangélium olvasó számára? Jézus meggyógyít egy bénát és megbocsátja a bűneit. Ez utóbbin megdöbbennek. Mt 9,8 Eddig csak  az Isten bocsáthatott meg. A megbocsátás az emberi lehetőségek keretei közé kerül Jézus által. Isten országa megvalósulhat ebben a világban – ez a történet üzenete. A társadalom kivetettjei előtt nyílik meg a remény a csodával, leprás, özvegy, szegény, gyerek, rabszolga. Mindegyik bajba jutott, akkor is ha előkelő, mint a zsinagógai előljáró, római tiszt.
Márk szerint Jézus első csodája, hogy a zsinagógában megszabadít egy embert a gonosz szellemtől. Mi az ördögűzés tanítása? Mi új van ebben a tanításban? A szabadulás már ebben a világban remélhető, a gonosz hatalmát már itt meg lehet törni. Az ördögit le lehet győzni az emberi kapcsolatokban. Jézus közvetlen érintéssel gyógyítja meg a leprásokat. A keresztény közösség ennek nyomán felül vizsgálhatja, hogyan viszonyul az érzelmi alapon tisztátalannak tartott emberekhez. Jézus megbecsülte az asszonyokat, erre a keresztények közt megváltozik a nők társadalmi szerepe.
Próbáljuk meg mi is ilyen újszerű szemlélettel olvasni az evangéliumot, hogy élővé váljon a számunkra.