A görög katolikus liturgia 3. rész

Ismerkedjünk meg a magyar görög katolikus egyház ünnepeivel

Az elõzõ részben a görög katolikus templom berendezését vettük szemügyre amely teljes egészében eltér a római templométól. Képzeletbeli utunkat az egyenlõ szárú kereszt alaprajzú görög templomban a szentélynél hagytuk abba. Lépjünk most be az ikonosztázon keresztül a szentélybe. De ne a középsõ, legdíszesebb kétszárnyú ajtón, az úgynevezett királyi ajtón,  mert azon át csak a pap közlekedhet. Az ajtó szárnyain festett kép látható, az örömhírvétel. Nagyon beszédes jelkép az, hogy az ajtószárnyak sarokvasain a 4 evangélistát ábrázolják, hiszen az evangélium sarokvasai õk. Az üdvösségünk azon áll, elfogadjuk-e az általuk írt evangéliumot. Zseniális ez a képi, szimbólumokat felhasználó õsi keleti ábrázoló rendszer, amely így tudja megmutatni a talán tanulatlan hívõnek, hogy Krisztus az ajtó, csak rajta keresztül juthatunk az atyához. De hogyan alakult ki ez a furcsa szokás, a képállványállítás a keleti egyházban? A szentélyt a hajótól a templomban eredetileg csak egy kis korlát választotta el. Erre a korlátra ikonképeket függesztettek. A korlát egyre magasabb lett, mígnem a plafonig ért. A 14. sz.-ra kialakult az a rendszer, melyik ikont, hová kell helyezni. A képek számának és sorrendjének szigorú kánonja van. Az ikontiszteletben nem bálványimádásról van szó. A képen ábrázolt szentet tisztelik a görög katolikusok, nem pedig imádják. Nem a képet, vagyis a fát és festéket tisztelik, hanem a szentet, akit ábrázol. Az ikonon még maga a Mennyei Atya is ábrázolható!
Hogy lehetséges ez? Hiszen Õ láthatatlan! De megmutatta magát Krisztusban, hiszen az Atya és a Fiú egyek. Az ikonok olyan fontosak a görög katolikus egyházban, hogy Krisztus és az Istenszülõ ikonja nélkül nem is szabad misét tartani, liturgiát végezni! Ikont nem is akárki festhet! Az elkészült ikont felszentelik.
Az ikonosztáz 48 képbõl áll. Legalul, balról Szent Miklós ikonja, vagyis a mikulásé, mert õ a görög katolikus egyház védõszentje. Mellette az Istenszülõ Mária a kicsi Jézussal, majd a tanító Krisztus, nyitott evangéliumos könyvvel a kezében, majd a templom védõszentjét ábrázoló ikon következik. A királyi ajtó felett az utolsó vacsora ikonját tekinthetjük meg, felette az Ítélõ Krisztus ikonja, felette, az ikonosztáz csúcsán a kereszt van megfestve, tövében a Szûz Anyával és János apostollal. A vízszintes sorokban, alulról felfelé, Krisztus életének képei, a második sorban Szûz Mária életének ikonjai, a harmadik sorban az apostolok foglalnak helyet, elõfordul, hogy van negyedik sor is, ott a próféták láthatók. A belsõ szentély a Titkos Vacsora termét jelképezi, de a Golgotát is, és a Szentlélek leszállásának helyét. A szentély berendezéséhez tartozik természetesen az oltár, ami fölé a görög templomban baldachin borul. Az oltáron található a szentségház és állandóan ott van az evangéliumos könyv. Tehát itt is egy eltérõ szokás figyelhetõ meg a római katolikus hagyományhoz képest. A görög pap, mivel háttal misézik, nem akadályozza a híveket a szentségház látásában, amely az oltáron van. A római templomban a szentségházat máshová helyezik, nem arra az oltárra, ahol az átváltozás történik, hanem egy másik oltárra, mellékoltárra vagy külön szentségtartóba. A görög oltárról soha nem veszik el az evangéliumos könyvet, ez a gesztus jelzi, hogy Krisztus mindig jelen van egyházában, ellenben a római templomban a mise végeztével mindent elpakolnak.
Másik görög sajátosság az oltáron az ereklyekendõ. Krisztus levételét ábrázolja a keresztrõl.  Ahol a kereszt két szára metszi egymást, arra a pontra valamelyik szent földi maradványát varrják be. A híveknek nem szabad hozzányúlni, és nélküle nem végezhetõ liturgia!
Hogyan alakult ki ez a szokás? Eredetileg az oltárba építették bele az ókeresztények az ereklyét, de mivel a pogányok gyakran meggyalázták az oltárt, szétrombolták, a hívek kendõbe csavarva rejtették el az ereklyét. Továbbá található még a görög szentélyben egy elõkészületi asztal, rajta egy szekrényke, amelyben az áldoztatáshoz szükséges kellékek foglalnak helyet, valamint a püspök és a papok széke. A szentélyhez kívülrõl csatlakozik a hozzáépített sekrestye. Természetesen a belsõ szentély is ki van festve, az elõkészületi asztalnál vagy karácsonyi jelenet, vagy  a Getcemáni kertbeli vérverejtékezés látható. Az oltár fölé a kiterjesztett karú Istenszülõ festménye kerül, aki éppen állapotos a kicsi Jézussal. Ezt úgy jelzi a kép, hogy Szûz Mária szíve alá odarajzolja a magzat Krisztust. Az Istenszülõ képe alá kerülnek a görög liturgiák szerzõi, Nagy Szent Bazil és Aranyszájú Szent János festményei. Miután áttekintettük a görög katolikus templom belsejét, berendezését és képeit, a következõ részben, a pap különös ruháival ismerkedünk meg, melyek ószövetségi eredetûek és teljességgel eltérnek a római katolikus pap ruháitól.