Magyaregregy

A Torma-völgyben keletkezett a kút 1856. október végén. Már akkor számos zarándok kereste fel. Jankó János kárászi plébános az egyre érkezõ zarándokok elhelyezésére 1859-ben deszkából kápolnát építtetett, téglából oltárt emeltetett és gipszbõl Szûzmária szobrot készíttetett. 1864–1867 között tartósabb anyagból építettek kápolnát, amelyet 1867. szeptember 8-án, Kisasszony napján szenteltek fel. 1884-ben felújították a rossz állapotba került építményt. 1948-ban Szentes Károly plébános határozta el egy új kéttornyú kápolna felépítését. Terve még ebben az évben megvalósult. A kápolna felújítása 1998-ban kezdõdött el. A hagyomány szerint az egregyi kútnál fõleg szembetegek kerestek gyógyulást. A forráshoz Baranya, Tolna, Somogy, Zala és Bács megyékbõl, valamint a távoli Szlavóniából és Horvátországból érkeztek zarándokok. A szent kút mellett faragott homokkõ kereszt áll. A búcsújárók a kápolnához Szûz Mária születés- és nevenapján (szeptember 8., 12.) érkeznek tömegesen.
A kárászi plébánia szolgálati területéhez tartozik. A Mecsek turistatérképe feltünteti Szentkutat Magyaregregy területén. Turistaút nem vezet a templomhoz.
(Forrás: Bonyhád és környéke. Völgység Turista Egyesület, Völgységi Tájkutató Alapítvány, Völgységi Múzeum kiadása. Bonyhád 2000. 92. old.)