Karácsonyi népi szokások

KARÁCSONY HAVA
más néven Szent András hava, a Nyilas horoszkóp jegyét viseli magán.

Régen a vidékiek a karácsonyi éjféli mise után bevittek 3 almát a házba. Egyet a vájuba dobtak, amiből az állatok isznak, hogy olyan egészségesek legyenek, mint az alma. Egyet a vedérbe raktak, amiből mosakodtak, hogy az asszonyok olyan szép piros arcúak legyenek, mint az alma. A harmadikat cikkekre vágta az apa, majd újból összeillesztette, hogy a család tagjai, így találjanak majd egymásra. Ha karácsonykor szénát kap a ló enni, táltossá változhat. A karácsonyi vacsoramaradékot az állatoknak adták, betegséggyógyító hatást tulajdonítottak neki.

LUCA
Luca ókeresztény szent szűz volt, 310-ben halt meg. Emléknapjához rendkívül sok népi hiedelem fűződik. A Luca napján szóló harang a gonoszt űzi el. E napon kezdték sarjaztatni a lucabúzát. Az asszonyok az oltárt is díszítették vele, a karácsonyfa alá is került. Az ünnepi vacsoraasztalon, lucabúzába tűzve állt a szenteltgyertya. Luca napján kezdik faragni a lucaszéket ami karácsonyra készül el.

ADVENT
Adventban érkezik el a disznótorok ideje. Adventban már a hajnali misére, a rórátéra felkelt az egész család. A gyermekek házról házra járnak a betlehemes játékkal. A népi hiedelem szerint, a boszorkányok ilyenkor az ólakba menekülnek a harangozás elől. Főleg a teheneket rontották meg az állatok közül. Advent első vasárnapján koszorút készítünk, melyen 4 gyertya foglal helyet. Advent minden vasárnapján meggyújtunk egyet. Adventban szőtték és hímezték a karácsonyi asztal 3 díszkendőjét. Az asztal alá búzaszalmát, ekevasat tettek. Az elhunyt hozzátartozónak is megterítettek.
 
KARÁCSONY
Az ősi pogány napforduló idejére eső keresztény ünnep, Jézus Krisztus születésének napja. Vigiliáján ostyahordozó gyerekek kántáltak. Az ostyát a kántor készítette, a Megváltó arca látszott rajta. A szobában a mestergerendára függesztették. A karácsonyfa a 19.sz-ban lett divat, az osztrákoktól vettük át a szokást. Almával, aranyozott dióval díszítettük hajdanán. Szeged környékén az éjféli misére dudaszóval vonultak be a pásztorok, báránykát adtak át a miséző papnak, és a napforduló tiszteletére táncot jártak. A legények diót szórtak az oltár elé. A lucaszékről ilyenkor lehetett meglátni a boszorkányokat.

JÁNOS NAP
Kedvelt szokás volt a János napi borszentelés. János apostol és evangélista emléknapján bort szenteltek. A szentelt borból a reformátusok is szívesen ittak. A kútba is csepegtettek bele, hogy a víz ne okozzon betegséget. A bor mellett fonott kalácsot, almát is szenteltek. Az útnak indulókat, haldoklókat, halálra ítélteket is szentelt borral kínálták. A lakodalmas kalácsot is Szent Jánosnak hívták.