A bazilita közösség szenvedése a szocializmus idején

Bevezetés

Bazilita szerzetesek Máriapócson 1715-től élnek. A Bazilita Rend az 1700-1800-as évek közt Máriapócson folyamatosan kb. 10-14 pappal, 10-13 papnövendékkel volt jelen. A zarándokok ellátása mellett, oktattak is. A történelmi Nagy-Magyarország területén, 9 bazilita monostor működött, Máriapócs, Ungvár, Munkács-Csernekhegy, Kisberezna, Misztice, Husztbaranya, Bikszád, Majszin, Füzesmikola. A szégyenletes Trianon-i békediktátum után, csak Máriapócs maradt a kis-Magyarország területén! A bazilita rend ungvári nyomdájában és Máriapócson nyomtatták a következő kiadványokat a hívek számára: Máriapócsi Zarándoknaptár (1941-1944), Máriapócsi Virágoskert (1925-1932), Máriapócs – kegyhelyismertető füzet (1921, 1928), Velünk az Isten című imakönyv (1938), Kivonat a Nagy Szent Bazil Rend Szabályzatából (1939), Máriapócsi Zarándokájtatosság, és a Baziliták című könyvsorozat (2005-2008). A baziliták a saját életük megszentelésén kívül gondot fordítanak mások üdvre vezetésére is, ezért 1924-1948 közt 302 lelkigyakorlatot tartottak, 1925-1950 közt 362 népmissziót szerveztek, vezettek le Magyarországon, Felvidéken, Amerikában. A baziliták Hajdúdorogon 1933-ban telepedtek le, Makón 1946-ban. (1948-ban Makóról, Kispestre költöztek.) A Magyarországi Szent István bazilita tartomány-provincia 1947-ben alakult a Szentszék szándéka szerint. A provinciának 1950-ben, 14 papja, 19 papnövendéke, 6 bazilita laikus-testvére volt.

Az egyház sorsa a szocialista elnyomás ideje alatt

1945-ben felosztották a szocialisták az egyházi birtokokat Magyarországon, 1946-ban felosztották az egyházi szervezeteket, 1948-ban államosították az egyházi iskolákat. Mindszenthy bíborost 1949-ben börtönbe zárták. 1950-ben jún. 7-étől 320 férfi szerzetest, 600-700 apácát telepítettek ki, majd jún. 18.-án éjjel további 2000 szerzetest és apácát internáltak, azért, hogy az Állambiztonsági Hatóság, tárgyalóasztalhoz kényszerítse a Püspöki Kart. Júl. 11.-e éjjelén az ország nyugati határa mellől 299 szerzetest hurcoltak el, júl. 31.-e éjjelén az északi és keleti határ mellől telepítettek ki szerzeteseket. A férfi és női szerzeteseket direkt összeköltöztették zsúfolva, rossz körülmények közt tartották őket. Ide-oda költöztették őket, hogy pszichikailag kifárasszák, és ezáltal kilépésre késztessék a rendből.

Erdei és Rakaczky bazilita atyák

A megfélemlítésnek meglett az eredménye, a Püspöki Kar végül 1950. aug. 30.-án aláírta az állammal az egyezményt, melyben foglaltak szerint az állam ellenőrizheti az egyház működését. A Püspöki Kar felesküdött az alkotmányra. Az aláíró Grősz Józsefet szintén börtönbüntetésre ítélték. 1950. szept. 7.-én egy törvényerejű rendelet megvonta a szerzetesek működési jogát. 4 tanító rendnek engedték meg a további működést, a bencéseknek, piaristáknak, szegény iskolanővéreknek, ferenceseknek összesen 8 gimnáziummal, erősen korlátozott keretek között. A feloszlatáskor 23 férfi szerzetesrend működött, 2582 taggal, 40 női rend működött 8956 taggal, összesen 636 rendházat igazgattak. Az elhurcolt, elzavart szerzetesek nem viselhették rendi ruhájukat, nem lakhattak ugyanabban a házban, nem tarthattak kapcsolatot személyesen, levélben sem. Az egyházmegyék nem vehették fel őket állásba, civil pályán kellett elhelyezkedniük, általában fizikai munkásként, így is erősen megfigyelték őket. Ennek ellenére sokan bekapcsolódtak az illegális hitoktatásba. Ez letartóztatásokat vont maga után, mert a csoportosulásokban, kommunista ellenes szövetséget láttak.

Szerzetesi életutak a szocializmus idején

Az 1950-es szerzetesrendek feloszlatásáról szóló rendelet következtében, Máriapócson gyűjtötték össze a bazilita férfi és női rendházban a más rendekből ideszállított szerzeteseket. Az ittlakásuk, 2 hónapig tartott csak, de ezt akkor előre nem lehetett látni. Jún. 10.-én érkezett a transzport, a szerzetesek még szinte sokkos állapotban voltak a kilakoltatás megpróbáltatásaitól. Máriapócsra érkeztek 22 jezsuita szerzetes Kalocsáról, 12 paptársukkal, 10 laikus testvér szerzetessel, szegény iskolanővérek szintén Kalocsáról, szaléziek Szombathelyről, Nyergesújfaluból 15 fő. A máriapócsi kolostort is nyírbátori rendőrök ellenőrizték rendszeresen, éjjel is. a szerzetesek a túlzsúfoltság miatt –is- gyakran átmentek a bazilikába, a búcsúk alkalmával besegítettek a hívek ellátásába. A bazilissza monostorba, pl. orsolyita nővérek érkeztek Dombóvárról, a már említett iskolanővéreken kívül. Összesen mintegy 70 apáca lakott igen rossz életkörülmények közt a rendházban, pl. szalmán kellett aludniuk az alagsorban, lepedővel takarózva.

Bazilita szerzetesi sorsok a szocializmus idején

Büntető eljárás két bazilita szerzetes ellen indult, Nagy Sándor Sebestyén teológus hallgató, emigrálni próbált, sikertelenül, ezért internálták Kistarcsára. Régős Dénes Miklós bazilita papot a szovjetek hurcolták el a nagylétai népmisszió után.

Az 1950-es feloszlatáskor össz. 57 bazilita élt a máriapócsi, hajdúdorogi, kispesti rendházban. Vezetőjük Dudás Bertalan László atya volt, akit hamis vádakkal próbáltak perbe fogni, rá akarták venni, hogy nyugatra disszidáljon, hogy azután megvádolhassák kémkedéssel. Mivel ez a tervük nem sikerült, egyszerűen megvonták a működési engedélyét.

Végül a máriapócsi bazilita rendházat is feloszlatták, Hegedűs házfőnök atya a rend értékeit Bodrogkeresztúrra próbálta menteni, ill. a Nyíregyházi szemináriumba, püspöki levéltárba, pl. a könyvgyűjteményt (közel 10 ezer kötet, köztük értékes 16. századi kódexeket is tartalmazott), bútorokat, ikonokat.

A 14 bazilita pap, 19 szeminarista, 6 bazilita testvér közül 10 fő maradt egyházmegyés alkalmazásban. Hegedűs József Joachim bodrogkeresztúri parókus lett, vállalta az idős, beteg rendtársak ápolását. A rend újraindulása után házfőnök lett 1990-1998 közt.

Liki Imre bazilita, a Szeminárium rektora lett, filozófia-dogmatika tanára 1950-1959 közt.

Orosz Sándor Ágoston bazilita a Szemináriumban spirituális lett, aszketikát oktatott és szertartástant, történelmet tanított 1950-1951.

Kis Leontin bazilita miskolci káplán lett. Mező Teofil máriapócsi kisegítő lelkész lett. Jócsák Máté Regmecen lett lelkész.

Regős Miklós Dénes bazilita volt a rend tartományfőnöke 1943-1950 közt, majd Anarcson lett szervezőlelkész, majd parókus 1950-1989 közt. Templomot, parókiát épített fel, szőlőt művelt, ő készítette a misebort. Tartotta a kapcsolatot a rendtársaival, rendszeresen látogatta Hegedűs atyát és pártfogoltjait. Tartományfőnök lett a rend újraindulásakor 1989-1992 közt.

A bazilissza apácák sorsa

A feloszlatáskor a bazilissza apáca rend 24 fogadalmas nővérből, 4 fő noviciából állt. Márta nővér 1957-től templomi szolgálatot látott el, Ágota nővér novíciaként a debreceni Svetitsben érettségizett, majd a debreceni Kossuth egyetemen matematika-fizika szakon diplomázott.

Máriapócsi bazilita kolostor