Bazilita szerzetesek Máriapócson 1. rész

A Pócsi Szűz Mária ikon, második könnyezése (1715) után, a nagyszámú zarándoksereg fogadására, kőtemplomot építettek a településen. A máriapócsi kőtemplom építését Bizánczy György Gennadius Munkácsi görögkatolikus püspök idején (1716-1733) kezdték el 1731-től, a püspök saját pénzéből, Olsavszky Emmánuel görögkatolikus püspök, bazilita szerzetes idején fejezték be 1756-ban. Pócsra a bazilita szerzeteseket, a Munkács-Csernekhegy-i kolostorból hívta, Hodermárszky János József Munkácsi görögkatolikus püspök és bazilita elöljáró. Barkóczy Ferenc Egri római katolikus püspök tiltakozott a baziliták érkezése ellen, mondván, hogy veszélyezteti a baziliták megjelenése a ferencesek, erről a vidékről származó jövedelmét. Mária Terézia császárnőhöz fordult, azzal a hamis félelemmel, hogy a baziliták, koldulni fognak, ezzel a környék népét megterhelik majd anyagilag és érzelmileg. Olsavszky Emmánuel püspök felelt meg a vádakra, a Pozsonyi Helytartótanácsnak, 1751-ben, 11 pontban.

Olsavszky püspök kifejtette a pontokba szedett válaszában, hogy a bazilitákra azért van szükség Pócson, mert az egyházmegyés pap nem tudja ellátni a zarándokok tömegeit. A baziliták Pócson, éjjel-nappal zsolozsmáztak, dicsőítvén Istent, tisztelvén a Szűz Anyát. A baziliták, hajnaltól, este 9-ig miséznek, ünnepélyes énekes misét végeznek, fogadalmas miséket mondanak a búcsúsok kérésére (pl. elhunytakért). A római- és görögkatolikus híveket, ortodoxokat, nem mindig kíséri a saját papjuk, ezeket a híveket is meg kell gyóntatni a bazilitáknak, előmozdítani az uniót, az egységet a rítuskülönbség ellenére. A baziliták szolgáltatják az asszisztációt a püspöknek, amikor Mária ünnepeken, ünnepi misét celebrál Pócson. A baziliták gondozzák a templomot. A szerzetesek koldulásától pedig nem kell félni, mert az a Szabályzatukban tiltva van, egyébként sem nagy igényűek, hiszen állandó böjtölés van előírva a számukra. Így tehát Gróf Károlyi Ferenc pártfogásával, a monostor építése folytatódott. Gróf Károlyi Ferenc, a bazilita monostornak ajándékozta a pócsi 1000 holdas birtokát, a hozzá tartozó majort, és azok minden jövedelmét, így a szerzetesek, anyagi gond nélkül tudták teljesíteni a szolgálatukat, hogy tanításukkal elősegítsék a hívek lelki épülését.

Erdődy Gábor Antal Egri római katolikus érsek és Bizánczy György Munkácsi görögkatolikus püspök, Máriapócsot, kegyhellyé nyilvánította, ez azt jelenti, hogy engedélyezte a kegykép nyílvános tiszteletét. A kegyhellyé nyílvánításkor kapja meg Pócs településnév a Mária előtagot, így lett Máriapócs. Máriapócsnak XIV. Benedek pápa engedélyezte a búcsúk tartását, a baziliták kérésére 1750-ben.

A pócsi monostorban tartózkodtak a bazilita papnövendékek, maguk a nevelők is magas fokú képzettséggel rendelkeztek. Pócson, parókiális iskolát működtettek a baziliták, 1777-től pedig grammatikális és nacionális iskolát is nyitottak. Magyar, rutén, román gyerekek tanultak itt, a környékről, és távolabbról származóak is, görögkatolikusok, római katolikusok, protestánsok is. A templom ikonosztázionja 1785-1788 közt készült el, valószínűleg egy eperjesi fafaragó mester munkája. A templom első festőművészei Szpalinszky Mihály és Tádé lengyel származású testvérek. Tádé bazilita szerzetes volt Munkácson. Az ikonosztázion képeit Mihály festette, ezeket az eredeti ikonokat a 19. században kicserélték, barokk stílusú képekre. 1841-ben a baziliták Máriapócsin Tanítóképzőt nyitottak, Popovics Bazil Munkácsi görögkatolikus püspök megbízásából, ahol kántortanítókat is képeztek.

1905-ben, a máriapócsi csodás kegykép, ismét könnyezett. A könnyezést Gávris Kelemen bazilita 35 éves áldozópap, a kegykép őre vette észre. Zubriczky Tivadar máriapócsi bazilita házfőnök jelentést tett Firczák Gyula Munkácsi görögkatolikus püspöknek, aki egyházmegyei vizsgálatot rendelt el.

1912-ben megalakult a Hajdúdorogi görögkatolikus egyházmegye, X. Piusz pápa jóváhagyásával. Az első Hajdúdorogi görögkatolikus püspök, Miklósy István volt. 1912-ben épült Ungváron a bazilita rendi internátus, melynek költségeit a pócsi monostor állta. A gróf Károlyi Ferenctől kapott adomány birtokrészeket egyesítették Máriapócson, és a vasútállomás mellett, korszerű mezőgazdasági szeszgyárat, malmot, olajütőt építtettek a baziliták. A befolyt jövedelmekből az iskolákat tartották fenn és segítették a szegényeket. A bazilita rend felvirágzása után, közbeszólt a történelem, az I. Világháború és a Trianoni véres igazságtalan békediktátum, megsemmisítette Nagy-Magyarországot, megtizedelve a görögkatolikus egyházmegyét, görögkatolikus híveket, az egyházmegye vagyonát. A reményteljes újraéledésről a következő részben olvashatnak az érdeklődők.