Erények a hét főbűnnel szemben

Az erények, a kegyelmi életre nevelnek. Az erények, a vallásos megküzdési módhoz tartoznak, mint a gyónás, jócselekedet, megbocsátás, megtérés, szenvedés felajánlása, bőjt, ima. Az erények segítenek a különböző élethelyzetek értelmezésében és elviselésében. Az erények fejlesztik az érzelmi- (emocionális), értelmi- (kognitív), akarati- tevékenységet, hogy az üdv felé haladhassunk. Krisztus a példaképünk, hogy az erények által legyőzhetjük gyengeségeinket és hiányosságainkat, mert ezek akadályozzák a természetes és természetfeletti kibontakozásunkat (üdv). Az erények, láthatóvá teszik, érzékelhetővé teszik az egyházban, Isten szeretetét. Az erények gyakorlása, az élet rendező elvévé válik. Az erények, az ember üdvét szolgálják (diakónia). Az erény : a készség a jóra, ennek a készségnek, lehetőség szerint állandó és könnyű teljesítésére. Az erény nem csupán gépies szokás, hanem új helyzetben, találékony. A jót következetesen gyakoroljuk önnevelés által, hogy erénnyé fejlődjék, mások szolgálatára is. A jóra való képesség, mindenkivel vele születik. A Képességet, gyakorlással, készséggé kell fejleszteni, hogy automatikusan a jót tegyük. A kiemelkedő fokban való gyakorlása a jónak, az erény.

Erények a 7 főbűnnel szemben:

1 kevélység-alázat,

2 irígység-jóakarat,

3 harag-szelídség,

4 restség, lustaság-jóra való buzgóság,

5 fösvénység-adakozás,

6 torkosság-mértékletesség,

7 bujaság-(erkölcsi) tisztaság.

Részletesen nézzük át tehát az erényeket, a hét főbűnnel szemben, elsőként lássuk az alázatot.

1 Az alázat erénye, (a kevélység bűnével szemben) Kevély az, aki magát jogtalanul mások fölé helyezi, ezzel a felebarátját megveti. Az Istennek sem adja meg a tiszteletet. Azért ez a legsúlyosabb bűn, a gőg, mert ez a sátán bűne, a túlzott büszkeség. Gyakori pl. amikor beképzelten, fennhéjázóan válaszolunk valakinek, leintjük, lekicsinyeljük, lenézzük a másik embert. Eltúlozzuk saját értékeinket, saját dicsőségünket keressük, tehát Isten helyét elfoglalnánk. A kevélység, szűklátókörűvé tesz, kicsinyessé, aki saját érdekeit helyezi az előtérbe. Az alázatos ember a törékenysége tudatában él. Nem gőgös, nem elbizakodott. Alapmagatartás kell, hogy legyen az alázat az Istennel és embertársakkal szemben. Istentől függünk, ezt alázatosan elismerjük. Az alázatosság és engedelmesség között összefüggés van. Mutassuk meg testvéri szeretetünket. Zakeus alázatos megtérése, a tékozló fiú erős hite mellett, alázattal tért haza. „Mindenki, aki magát felmagasztalja, megaláztatik.” (Lk 14,11). Az alázatos ember, elismeri a gyarlóságát, bűnösségét, minden jót Istennek tulajdonít. Mindig tudatosítja a teremtményi mivoltát. Nem én-központú, hanem Isten-központú. Szűz Mária azt mondta alázatosságában Gábriel arkangyalnak : „Történjék velem szavaid szerint.”. A kevélység elfordít életünk céljától, az üdvtől, és Istentől. Az alázatos ember szerény, és nem hiú, nem önhitt, nem hagyatkozik a saját ítéletére. Az alázatosságot úgy őrizhetjük meg elevenen, ha megemlékezünk Isten tetteiről, dicsőítéssel, hálát adva. Jézus alázatosan, szamárháton vonult be Jeruzsálembe. Krisztus maga mondta : „Tanuljatok tőlem, mert szelíd vagyok és alázatos szívű.” (Mt 11,29). Az alázat, türelmessé tesz. Az alázatos, az szelíd, szerény, tudatában van saját korlátainak. Fil 2,3-4; Róm 12,10; 1Kor 13,4-8; 1 Pét 5,5-6

2 Erények a hét főbűnnel szemben, a jóakarat erénye. A jóakarat, az írígyég főbűnével szemben), a jóakarat szinonímák : jószándék, segítőkészség, jólelkűség, a jót akaró szeretet. Készség a jóakarat arra a szándékra, hogy becsületesen, tőle telhetően minél jobban tegyen meg egy dolgot. Az irígy, nem kívánja az embertársa javát, (legfőbb java az üdv, ez a végső cél. Közbülső elérendő célok lehetnek az erények a személyiségfejlődésben. Az egyház végigkísér a személyiségfejlődésben.) sőt, annak örül, ha a másiknak rosszul megy a dolga. Nem vesszük észre, mi minden érték van az életünkben, vakok vagyunk erre, csak a hiányosságokat látjuk meg, azt kívánjuk, ami másoknak van. Minden, amink van, Isten ajándéka, hálát kell adni érte, meg kell köszönni. Annak is örülni kell, amit a másik kapott ajándékba. Minden emberrel együtt örülünk, bújában-bajában pedig segítjük. (az őskersztények segítették egymást, elosztották a vagyonukat).

3 Erények a hét főbűnnel szemben, pl. a szelídég, (a haraggal szemben), a mértéktartás társerénye. A szelíd ember, ellentmondás nélkül, hűségesen alárendeli magát Istennek. A szelídség, a Messiás egyik tulajdonsága. A harag, méltatlankodás, elhomályosítja az értelmet, ez a fajta érzelemkifejezés, nem megoldás a problémára. A haragos, elvakultnak, nem segítőkész a kommunikációja. Amikor felgyülemlik a harag, gyűlöletbe csap át. A szelídség, elnyomja a bosszúvágyat. Az evangéliumokban pl. ezt olvashatjuk a szelídséggel kapcsolatban : „Tanuljatok tőlem, mert szelíd vagyok és alázatos szívű.” – mondta Jézus (Mt 11,29). „Boldogok a szelídek.” (Mt 5,4). Nem volt szelíd és alázatos pl. az Ószövetségben, Jónás próféta, ellenállt Isten akaratának, ezért elnyelte a cethal. Ellenállt az isteni kegyelem hívásának, mégis el kellett mennie Ninivébe, Isten kérése szerint. Szelíd az, aki készségesen engedelmeskedik Istennek. A szelídség a Szentlélek gyümölcse (Gal 5,23). A szelíd ember, az nyugodt, szerény (2 Kor 10,1) bántalmak idején is. Szelíd a hívő ember, ha szenved is, mert az „Úr igája édes” (Mt 11,30). Szelíd a hívő és alázatos Isten előtt, mert készséges Isten akaratának teljesítésére. (Ef 4,2; Kol 3,12; Jak 1,21; 1 Pét 3,15)

4 Erény a hét főbűnnel szemben, pl. a jóra való buzgóság, (a restség, lustasággal, hanyagság, tétlenség szemben), az ilyen ember, nem valósítja meg a Teremtő akaratát. (Nem valósítja meg pl. Isten akaratát, aki nem hallgat a hivatására, nem lesz pap, nem tudja megmenteni a rábízott lelkeket.) aki nem buzgó, hanem rest, lelkileg rest, vagyis lusta, az a személy, közömbös Isten és a lelke iránt. A lelki erő hiányát mutatja ez. A jóra való buzgóság segít, hogy teljes akarattal szeressük Istent. Az emberi akaratot gyengíti a világ, a világi dolgok, amelyek sekélyessé teszik a gondolatokat. A csapongó felszínes gondolatok, fecsegővé, kíváncsivá teszik az ember. A személy, fegyelmezetlenné, nyugtalanná válik, állandóan zúgolódik. Ne viselkedjünk úgy, mintha „érzéstelenítést” kaptunk volna a jótettekkel szemben, ne legyünk tunyák, ne legyünk megkeseredettek, hanem dolgozzunk mások üdvén is (és természetesen a sajátunkon is). Az apostoli buzgóságnak kell hajtania minket, hogy hirdessük az evangéliumot (életünkkel). Nem szabad önzőnek lenni, közeledni kell az emberekhez. Szűz Mária a buzgóság példaképe, égett a vágytól, hogy megossza másokkal, Isten szeretetét. Szívesen, örömmel kell szolgálni Istent és az egyházat, mert az egyház, az Jézus földi munkájának a folytatása. Buzgóságunkkal, Isten dicsőítését előmozdítjuk.

Minden kötelességünknek hűségesen eleget kell tennünk (pl. a gyerek kötelessége a tanulás). Szent Pál is így int minket : „Legyetek lélekben buzgók, az Úrnak szolgálók.” (Róm 12,11). A jóra való buzgóságra figyelmeztet, emlékeztet a pap is a prédikációban, amikor felszólít, bátorít, ösztönöz, hogy keressük Istent, építsük az egyház közösségét.

5 Erény a hét főbűnnel szemben, az adakozás, a fösvénységgel szemben, a torkossággal szemben. Létrás Szent János tanítása szerint, a torkosság főbűnéből fakad az érzéketlenség rossz szenvedélye, a keményszívűség, hamis tiszteletnyilvánítás, kétségbeesés. Bőbeszédűség, ellenkezés, gőg, dicsekvés, engedetlenség, szentségtörés. Vakmerőség, dacosság, a világ szeretete, képmutatás, álszentség. Az álszentnek a formalitás a lényeg, pl. Jézus ne gyógyítson szombaton (pl. a Betesda fürdőben a 38 éve beteget). A felsorolásból is látszik, hogy a bűnök összefüggenek, ezért veszélyes akár csak egy kísértésnek is engedni. A bűnök hálóját törik meg az erények. Az adakozás erényének példaképe az Atya, aki nekünk adományozta egyszülött Fiát. „Minden jó adomány felülről van.” (Jak 1,17). Isten nekünk adja, adományozza, ajándékozza az életet, üdvöt. Isten adománya előtt, meg is kell nyílni. Az adakozó, nemeslelkű. Anyagai javakat, lelki adományokat is ajándékozhatunk. Mások szolgálatára sáfárkodunk a szeretettel (1 Pét 4,10). A legkönnyebb és a legnehezebb is, szeretetet adni. Az ember nagylelkűsége, az Istentől származó szeretet gyümölcse (1 Ján 3,14-18), ezért nagyobb öröm adni, mint kapni (ApCsel 20,35). A fösvény, a vagyont, rendetlenül keresi, rendetlenül szereti. A fösvényt lehúzza a földi dolgok szeretete. A földi dolgokat helyesen kell használnunk, hogy a menny felé segítsenek minket.

Az erényekkel azért kell megerősítenünk magunkat, mert Szent Pál megfogalmazása szerint : Róm 7,19: „Hisz nem teszem a jót, amelyet akarok, hanem azt teszem, amit nem akarok, a rosszat.” Ne keseredjünk el tehát, ha nem sikerül egyből minden erényt gyakorolnunk, hiszen olvashatjuk, hogy még Szent Pál is elégedetlen volt önmagával.

A 6 torkosság-mértékletesség, és 7 bujaság-(erkölcsi) tisztaság erényt a korábbi Az erényekről, című írásomban (morálteológia kategóriában) már kifejtettem, ezért azokat nem ismétlem meg, ott megtalálható.