Hittanverseny

Hittanverseny – kérdéssorok

I. Kérdéssor – bevezetés:

1. A 2012-es év, miért centenáriumi év a magyar görög katolikusoknak?
2. Mit jelent az, hogy görög katolikusok vagyunk?
3. Milyen úton jutott el a magyarokhoz a görög katolikus szertartás?
4. Milyen más rítusokat ismersz a bizáncin kívül?

II. kérdéssor – egyetemes egyháztörténelem:

1. Mi az az egyetemes zsinat?
2. Mit értünk keleti egyházszakadás alatt?
3. Milyen kísérletek történtek az egyház egységének helyreállítására?
4. Milyen uniókat ismersz?
5. Milyen nyelven imádkoztak a görögkatolikus egyházmegyékben?

III. kérdéssor – magyar történelem:

1. Mit értesz magyar nyelvújítás alatt?
2. A Magyarországon élő görögkatolikusok, magyar nemzetiségűek, magyar érzelműek?
3. Miért kérték a görögkatolikusok, hogy szertartásaikat magyarul végezhessék?

IV. kérdéssor – Magyar egyháztörténelem:

1. Mikor érkezett meg hazánkba a bizánci kereszténység?
2. Hogyan ápolta a Magyar Királyság, Bizánccal a kapcsolatot?

1. rész

V. Kérdéssor – harc a Hajdúdorogi egyházmegye megalakulásáért:

1. Milyen magyar liturgikus fordításokat ismersz?
2. Ismertesd az Állandó Végrehajtó Bizottság munkáját!
3. Írd le röviden a Külhelynökség alakulását!
4. Mit tudsz a küzdelemről, ami a magyar liturgikus nyelvért folyt?

VI. kérdéssor - A Hajdúdorogi egyházmegye története:

1. Ki alapította a Hajdúdorogi görögkatolikus egyházmegyét és mikor, hogyan?
2. Mutasd be a Hajdúdorogi egyházmegyét!
3. Hogyan került sor a debreceni bombamerényletre?

VII. kérdéssor – a Miskolci exarchátus

Ismertesd a Miskolci Exarcátus történetét!

2. Mi az a MAGOSZ?

VIII. kérdéssor – a püspökök

1. Ki volt a második Hajdúdorogi püspök?

Hittanverseny

Kérdések és válaszok

I. Kérdéssor – bevezetés:

1. A 2012-es év, miért centenáriumi év a magyar görög katolikusoknak?
2012 centenáriumi év a magyar görögkatolikusoknak, mert 100 éve, 1912-ben alakult meg a Hajdúdorogi görög katolikus egyházmegye.
2. Mit jelent az, hogy görög katolikusok vagyunk?
A görög, a görög katolikus elnevezésben azt jelenti, hogy bizánci szertartású. A Római birodalomban, az evangélium terjedésének kezdetét, sokféle nép élt, a liturgiájuk is sokszínű volt. Az egyházi központok, Jeruzsálem, Alexandria, Antióchia, Róma, Konstantinápoly, más néven Bizánc hatására alakultak ki az egyes típusú szertartások, rítusok. A rítus különbözőségéhez az egyházfegyelem különbözősége is hozzá tartozik, pl. bőjti szokások, papok nősülése.
3. Milyen úton jutott el a magyarokhoz a görög katolikus szertartás?
Konstantinápolyból a Balkánon át jutott el a magyarokhoz a görög katolikus szertartás, a görögök, szerbek, bolgárok, románok, oroszok, ukránok, ruszinok közvetítésével.
4. Milyen más rítusokat ismersz a bizáncin kívül?
Ismert még a kopt (Egyiptom), örmény, szír, káld (Irak), malabár (India) keleti rítusok is.

II. kérdéssor- egyetemes egyháztörténelem:

1. Mi az az egyetemes zsinat?
Az egész egyházat érintő kérdéseket egyetemes zsinatokon oldották meg az egyházak.
2. Mit értünk keleti egyházszakadás alatt?
Miután a Római birodalom kettészakadt nyugati és keleti félre, eltávolodott egymástól a keleten és nyugaton élő kereszténység, 1054-ben szakadásra került sor, kölcsönösen kiközösítették egymást, ami az egység megszakítását jelentette. Tovább mélyült a szakadás, amikor 1204-ben a nyugati keresztes hadjárat a Szentföld felszabadítása helyett, Konstantinápolyt ostromolta, megtámadva a keleti keresztényeket. A kölcsönös kiközösítést VI. Pál pápa és Athenagorász pátriárka vonta vissza a szakadás után 910 évvel, 1964-ben. A sebeket ökumenikus párbeszéddel kíséreljük begyógyítani.
3. Milyen kísérletek történtek az egyház egységének helyreállítására?
Az egység helyreállítására kísérletek történtek a Firenzei zsinaton 1439-ben. A kísérletek nyomán a keleti egyház egy-egy része lépett egységre a nyugati katolikus egyházzal. Az egység katolikus szóval unio, a római pápával történő ünnepélyes egyesülés.
4. Milyen uniókat ismersz?
1596 Breszti unioval jött létre az ukrán görögkatolikus egyház. 1611 Márcsai unió, 1646 Ungvári unió, 17-18. század fordulóján a Gyulafehérvári unió.
5. Milyen nyelven imádkoztak a görögkatolikus egyházmegyékben?
Az 1771-ben felállított Munkácsi egyházmegye és az 1818-ban kialakított Eperjesi egyházmegye liturgikus nyelve az ószláv volt. Az 1721-ben felállított Fogarasi és az 1777-ben alapított Nagyváradi egyházmegyében románul végezték a szertartásokat. Az ezekben az egyházmegyékben élő magyar görögkatolikusok, ezeken a számukra idegen, érthetetlen nyelven imádkoztak. A 18. század utolsó tizedében induló nyelvújítás, felhívta a magyar nyelvre a figyelmet.

III. kérdéssor- magyar történelem:

1. Mit értesz magyar nyelvújítás alatt?
Kazinczy Ferenc nyelvújító a reformkorban azért küzdött, hogy a magyar nyelv legyen a hivatalos nyelv Magyarországon, mert a latin volt a hivatalos nyelv 1844-ig.
2. A Magyarországon élő görögkatolikusok, magyar nemzetiségűek, magyar érzelműek?
A drága magyar haza szeretete megmutatkozott az 1848-as forradalom és szabadságharcban, melyben sok magyar görögkatolikus is harcolt, köztük Vasvári Pál, és más papok, kispapok adták életüket a magyar szabadságért.
3. Miért kérték a görögkatolikusok, hogy szertartásaikat magyarul végezhessék?
A görögkatolikusok kaptak olyan vádakat, mi szerint nem is igazi magyarok, mert templomaikban nem magyarul imádkoznak. Ezért kérték, hogy a liturgiák, szertartások nyelve legyen magyar. Igazságtalan ez a vád, azért is, mert bizánci keresztények, már a honfoglaló magyarok között is voltak.

IV. kérdéssor - Magyar egyháztörténelem:

1. Mikor érkezett meg hazánkba a bizánci kereszténység?
Az erdélyi Gyula és Bulcsú fejedelem már a 10. században megkeresztelkedtek Bizáncban. Gyula, magával hozta Bizáncból Hierothiosz bizánci keresztény püspököt, téríteni. Bizánci szertartású kolostorok működtek : Oroszlámoson, Marosvár, Veszprámvölgy, Tihany, Visegrád, Dunapentele, Szávaszentdemeteren. Gyula lánya, Sarolt, szintén bizánci keresztény volt, ő volt Szent István királyunk édesanyja ! 1092-ben, Szabolcson, a földvárban zsinatot szerveztek, melyen a döntések közt van olyan, mely a bizánci hagyományokra támaszkodik, a nagybőjt hétfőn kezdődik, nem hamvazószerdán.
2. Hogyan ápolta a Magyar Királyság, Bizánccal a kapcsolatot?
Királyaink, fontosnak tartották a bizánci kereszténységgel, a bizánci kultúrával a kapcsolatot, ezért családi kapcsolatot is kezdeményeztek, Szent László lovagkirályunk lánya Szent Piroska, a bizánci császár felesége lett, ott Eiréné néven ismerték, ami görögül békét jelent. Tartotta a két királyi család a rokoni kapcsolatot, III. Béla király is Bizáncban nevelkedett, a fia, Imre király azt tervezte 1204-ben, hogy a magyar bizánci szertartású keresztényeknek püspökséget állít fel ! A pusztító tatárjárás után azonban, inkább a betelepülő nemzetiségiek képviselték idehaza a bizánci kereszténységet, a ruszinok, románok, szerbek.

2. rész

III. Kérdéssor – harc a Hajdúdorogi egyházmegye megalakulásáért:

1. Milyen magyar liturgikus fordításokat ismersz?
A magyar görögkatolikusok úgy gondolták, a liturgia magyar nyelven való végzésének, csak a liturgikus könyvek magyarra való fordításának hiánya az oka, ezért Kritsfalusi György ungvári tanár elkészítette azt 1795-ben. A II. Vatikáni zsinat előtt, a római katolikus templomokban, latin nyelven miséztek. Továbbá a magyar görögkatolikusok azt hitték, ha saját egyházmegyéjük lenne, könnyebb lenne a magyar liturgikus nyelvet bevezetni.
2. Ismertesd az Állandó Végrehajtó Bizottság munkáját!
A legnagyobb görögkatolikus egyházközség, Hajdúdorog volt, ők indítottak el egy mozgalmat a fenti két célért. 1868-ban, országos kongresszust tartottak, létrehozták az Állandó Végrehajtó Bizottságot, elnöke Farkas Lajos főhadnagy volt. A Bizottság, kérvényeket fogalmazott meg az országgyűléshez, kormányhoz, a görögkatolikus egyházmegye megalakulásáért, magyar liturgikus könyvek kiadásáért, a magyar liturgikus nyelv elismeréséért.
3. Írd le röviden a Külhelynökség alakulását!
A Bizottság munkája nyomán 1873-ban, megalakult a Munkácsi egyházmegyén belül a Külhelynökség a magyar görögkatolikusok részére. Vezetője Danilovics János volt, aki 1879-ben, fordítóbizottságot hívott össze, akik több liturgikus könyvet magyarra fordítottak, de azok hivatalosságát nem ismerte el az egyház ! Sőt, Róma betiltotta a magyar nyelv használatát a magyar görögkatolikus templomokban!
4. Mit tudsz a küzdelemről, ami a magyar liturgikus nyelvért folyt?
1896-ban, a honfoglalás ezredik évfordulóján, Budapesten az Egyetemi templomban, magyar nyelvű görögkatolikus Szent Liturgiát mutattak be, melynek nagy volt a visszhangja a sajtóban. A hír eljutott Rómába is, ahol sajnos a románok, politikai síkra terelték az ügyet, vádolván a magyar kormányt, hogy Magyarországon élő nemzetiségieket (román, szerb, ukrán) akar elmagyarosítani a magyar nyelvű mise által. XIII. Leó pápa, sajnos hitt nekik. 1898-ban megalakult a Görög Szertartású Katolikus Magyarok Országos Bizottsága, élén Szabó Jenő miniszteri tanácsossal. 1900-ban zarándoklatot szervezett Rómába, hogy megmutassa, léteznek magyar nemzetiségű, magyarul beszélő görögkatolikusok. XIII. Leó pápa fogadta őket, ezzel megsemmisült a románok vádja. Róma azonban mégsem engedélyezte a görögkatolikus templomokban a magyar nyelv használatát, attól tartott ugyanis, hogy akkor a magyar római katolikusok is fogják azt kérni.

IV. kérdéssor - A Hajdúdorogi egyházmegye története:

1. Ki alapította a Hajdúdorogi görögkatolikus egyházmegyét és mikor, hogyan?
A Hajdúdorogi Göröglkatolikus Egyházmegyét Habsburg Ferenc József osztrák császár-magyar király alapította 1912-ben, X. Szent Piusz pápa hagyta azt jóvá a Christifideles graeci bullában. Így tehát az egyik cél megvalósult, viszont a magyar nyelv használatát nem engedélyezte, a román és ószláv liturgikus nyelv helyett az ógörögöt kérte, ami kivitelezhetetlen volt.
2. Mutasd be a Hajdúdorogi egyházmegyét !
162 egyházközség került a Hajdúdorogi egyházmegyébe, a püspökséget Papp Antal munkácsi püspök szervezte meg. Az első Hajdúdorogi püspök Miklósy István lett. Székhelyét ideiglenesen Debrecenbe helyezte.
3. Hogyan került sor a debreceni bombamerényletre?
A románok ellenezték a magyar görögkatolikus önálló egyházmegye létrejöttét, mindez történt az I. világháború előtt „pár pillanattal”. Az orosz titkosszolgálat felbérelte a román elkövetőket, hogy gyilkolják meg Miklósy püspököt, gondolván, hogy így majd konfliktus keletkezezik Magyarországon a magyarok és a nemzetiségek közt. 1914-ben a románok egy bombát küldtek csomagban, egy pokolgépet a püspök nevére. A robbanás megölte Jaczkovics Mihály püspöki helynököt, Slepkovszy János püspöki titkárt, dr. Csatth Sándor ügyvédet egyházmegyei ügyészt, akiket vértanúként tisztelünk. Miklósy püspök szerencsére csak kisebb sérüléseket szenvedett. A merénylet után a püspök áthelyezte a székhelyét Nyíregyházára.

V. kérdéssor – a Miskolci exarchátus

1. Ismertesd a Miskolci Exarcátus történetét!
Az I. világháború, a szégyenletes Trianoni békediktátum után, a Hajdúdorogi egyházmegye elveszítette területének a felét ! A sok magyar görögkatolikus a határon túl rekedt, a mesterségesen létrehozott Csehszlovákiában, és az Erdélyt bitorló Romániában. Viszont 24 egyházközség Magyarországhoz került a Munkácsi és Eperjesi egyházmegyéből, melyek számára XI. Piusz pápa létrehozta a Miskolci Exarchátust, 1924-ben. Az első Miskolci exarcha Papp Antal érsek lett.
2. Mi az a MAGOSZ?
Nagy-Magyarországon a görögkatolikusok aránya 11% volt, Trianon után viszont csak 2% maradt, így a társadalmi befolyásukat elveszítették. Amit az országgyűlés vállalt a Hajdúdorogi egyházmegye megalapításakor, a püspöki palota építését, püspöki hivatal létrehozását, szeminárium beindítását, tanító- kántorképző alapítását, mind elmaradtak, és a maradék görögkatolikusok szavának nem volt olyan súlya, hogy orvosoltassa a hiányokat. Ezért alakították meg a MAGOSZ-t, a Magyar Görögkatolikusok Országos Szövetségét, 1921-ben, Máriapócson. Feladatául tűzték ki, hogy a közéletben, a politikában képviselje a görögkatolikusokat. Megalakult a Görögkatholikus Tudósító című újság, a Máriapócsi Naptár, a Keleti Egyház, és a Görög Szemle nevű kiadványok. Ez utóbbi a mai napig működik.

VI. kérdéssor – a püspökök

1. Ki volt a második Hajdúdorogi püspök?

Az I. világháború után, a trianoni országcsonkítás után, 1 bazilita monostor maradt kis-Magyarországon, a máriapócsi. Dudás Miklós előljáró letelepítette a bazilita nővéreket Máriapócson és Hajdúdorogon, 1933-ban pedig a férfi szerzetesek is építkezésbe kezdtek Hajdúdorogon is. Dudás Miklós lett 1939-től a Hajdúdorogi egyházmegye püspöke, akit XII. Piusz pápa nevezett ki. Nagy lendületű munkáját a II. világháború és az azt követő kommunizmus egyházellenessége kettétörte. A bazilitáknak el kellett hagyniuk Máriapócsot. A magyar görögkatolikusokat létében, egyházuk létében fenyegette a kommunista diktatúra. A Szovjetúnióban Romzsa Tódor görögkatolikus püspököt 1947-ben meggyilkolták, félő volt, hogy nálunk is idáig fajul majd a helyzet. Isteni kegyelem és csoda volt, hogy ilyen légkörben, 1950-ben megalakulhatott Nyíregyházán a papnevelő intézet ! Igen nagy eredménynek számít, hogy 1965-ben Rómában, magyar nyelvű Szent Liturgiát mutathatott be Dudás püspökúr, több száz püspök előtt, akik a II. Vatikáni zsin