Kereszténység a Kárpát-medencében

KERESZTÉNYSÉG

A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN

A magyarok már akkor ismerték a kereszténységet, amikor még nem költöztek be a Kárpát-medencébe. Őshazáikban, Magna Hungáriában, Levédiában, Etelközben, megfordultak pártus, grúz, bizánci hittérítők is. Teljes vallásszabadság volt a magyarok körében, mindenki lelkiismerete szerint döntött. Volt aki elhagyta a kereszténységet. A XVI.században írta Szent Laziusz, hogy egy 1ooo-ból való iratban olvasta, hogy a keresztény avarok 9o3-ban visszatértek a pogány szkíta hitre, miután a magyarok beköltöztek a Kárpát-medencébe. Mikor jelent meg a keresztény vallás Európában, konkrétan Pannóniában?

Amikor a római légiók elfoglalták a Dunántúlt, vagyis Pannóniát, az ide telepített katonák, meghonosították a római szokásokat, öltözködést, ízlésvilágot, és a vallásukat. A római légió kevert nemzetiségei, mind magukkal hozták, az otthoni, megszokott isteneiket, és istentiszteleti rendjüket. Így érkezett hazánkba, a pártus Mithrász isten kultusza, az egyiptomi Ízisz istennő és Ápisz, Szerapisz bika kultusza is. Ugyanígy hozták el a keresztény vallást is az I.század közepén hazánkba a légiósok az akkor itt lakó keltának.

A szent hagyomány és legendák szerint, Szent András apostol, Erdélyben prédikált ! Sirmium városában pedig, Pannóniában, már Kr.u.100 körül püspök működött, Andronicus, aki Szent Pál apostol tanítványa volt. Az első pannóniai keresztény közösségek tagjai, sírfelirataik alapján, túlnyomórészt ide betelepült görög nyelvűek, keleti származásúak voltak. Diocletianus császár kegyetlen keresztény üldözései, kihatottak Pannóniára is. Siscia város keresztényeinek vezetője, Szent Quirinust a Gyöngyös patakba dobták egy malomkövel a nyakában. Szent Quirinus-on kívül, Siscia másik két püspökét ismerjük még név szerint, Marcus (347) és Constantius (381). Feltehetőleg Sopianaeről (Pécs) és Aquincumról is, hogy voltak püspökei. Savaria=Szombathely, Domitianus császár idején, Pannónia tartomány székhelye volt, szintén keresztény vallási központ.

325-ben, zsinatot hívott össze Konstantinusz császár, Níkeában, ahol a keresztény püspökök, Áriusz tévtanító ellen hoztak határozatot, aki Jézust, csupán teremtett lénynek tanította, egyfajta az Atyánál alacsonyabb rendű Istennek. Áriusz-t, a keresztény zsinat, Illyriába száműzte, ahonnan az egész Kárpát-med-ben elterjesztette a nézeteit, Pannóniában is ! Tehát ha eretnek formában is, de a Kárpát-med, és Pannónia, már a 300-as években, széles körben ismerte a kereszténységet ! Áriusz követője volt : Valens, aki Mursa (=Osijek) város eretnek püspöke lett,
Ursacius pedig, Singidium város eretnek püspöke. Pannónia, teljesen az arianizmus követőjévé vált. Olyannyira, hogy Tours-i Szent Mártont, Savaria=Szombathely püspökét, korbáccsal kergették ki az ariánusok, a városból. 350-ben, II.Konstantius császár halála után, Sirmium-ban (=M.o-on (!) Szerémben) tartották az Áriusz hívei, az eretnek zsinatukat, több alkalommal is, 351 és 357-ben. Hitvallást, ’Hiszekegy’-et is szerkesztetettek!

A III.sz.-ban a Kárpát-medence, főszerepet játszott, a kereszténnyé vált Római Birodalom életében ! Ezt bizonyítja, hogy Hieronymus egyházatya, vagyis Szent Jeromos, Biblia fordító, Pannoniában, Stridonban született, 400 körül. Tours-i Szent Márton is, Pannónia szülötte, egy római katona fia, aki maga is légiós volt.A keresztény egyházközségek legtöbbje, a Kr.u.II. és III. században alakult. Hány templom maradt meg a hun, avar uralom után, mire megérkeztek a Kárpát-medencébe a magyarok? Folytak-e ezekben a templomokban misék?

A magyarok, a vándorlásuk folyamán, megismerhették a különböző keleti vallásokat, a szomszéd népektől, így a zoroasztrizmus-t, manicheizmus-t, görög isteneket, buddhizmus-t, amit sárga vallásnak hívtak, az iszlámot, és a kereszténységet is. Bizánc befolyása miatt. Kb a IV.sz. után, a keresztény térítés, minden térséget elért, még a távol-keletet is, de nem volt egyeduralkodó. A kazár birodalomban, melynek szövetségesei voltak a magyarok, több vallás is békében fejlődött egymás mellett. Jelen volt a keresztény, zsidó, iszlám, és más (törzsi táltos) vallások. A magyarságon belül is, többféle vallást követtek. Voltak keresztények is, de nem tömeges számban.

Az avar honfoglalás idejében-Kr.u.568-voltak keresztények az avarok között. Fejedelmi sírokban (Ozora település) bizánci keresztet találtak a régészek, és számos honfoglalás-kori sírban is. A keresztény vallást tehát, a honfoglaló magyarok, magukkal hozták, és nem itt ismerték meg 100 évvel később. Maga Sarolta fejedelemasszony, Géza felesége, Szt. István édesanyja- is keresztény volt, bizánci ritus szerint. Vajkot ezért, minden bizonnyal, még pólyás korában, megkereszteltette. Miért volt akkor szükség arra, hogy Adalbert püspök is megtegye ugyan ezt? Mert a pozsonyi püspök, nyugati ritusú pap volt, római katolikus, aki Bizáncot, vallási értelemben, nem ismerte el. Géza fejedelem testvére, Mihály, és annak fiai is, Vazul, és öccse Szár László is Bizánci keresztények voltak. László felesége a kijevi fejedelem : Szent Vladimír lánya volt, így Vazul fiainak-András, Levente, Béla-ezért menekülnek Oroszországba, amikor hírét vették apjuk megvakítását Árpádok Mihály ágának keleti kereszténységgel való kapcsolatait támasztják alá a bizánci ritusú nevek is: Mihály, Bazil=Vazul, László=Vladiszlav.

Az avarok egyik fejedelme fel is vette a keresztény vallást, ami azt eredményezte, hogy a Kárpát-med-i avar bir kettészakadt, a Dunántúl, a frankok kezére került. Pázmány Péter, a Nagyszombat-ban 1603-ban kiadott Felelet című írásában, erről így emlékezik meg: „…csakhamar azután Carolus Magnus (=Nagy károly frank király)az magyarokra jöve és Szent Márton segítségével az magyarokat meggyőzé, az keresztény hitre téríté, Fejérváratt az Boldogasszony szentegyházát építé és abban katolikus papokat hagya.”

Miért fordult a magyar fejedelem is, kizárólag, a kereszténység felé, holott azelőtt a teljes vallásszabadság volt jellemző? Miért kellett, a nép ellenállását is megkockáztatva, csakis a római keresztény vallást választani, és erőltetni?Taksony és Géza fejedelmek, és Szent István király is, azzal, hogy nem német, olasz, s más nemzetíségű térítő papokat hívott, hanem Rómához fordult közvetlenül, elkerülte azt, hogy Magyaro, német hűbéres területté váljon, mint pl Csehország.

Szent István szándéka a rómaiak behívásával az volt, hogy a kereszténység különböző válfajait a nemzetében, úgymint arianizmus, nesztoriánus, egyesítse egy felekezetté? Ezeket a keleten keletkező, és a keleti gnosztikus filozófiából táplálkozó szakadár tanokat, a keletről érkezett magyarok, nagyon jól ismerték, és egyes csoportok, szabad akaratukból (!) követtek. Azzal, hogy egységesítette Szent István a vallást, egy esetleges vallási háborúnak akarta elejét venni?

A magyar szívekben, meggyökeresedett a kereszténység, olyannyira, hogy már ők térítették a későbbiekben a kunokat és besenyőket. A keleten maradt magyar testvérekhez is indultak a papok, részben térítő szándékkal.A legismertebb expedíció mind közül, a Juliánusz barát vállalkozása. Míg ő a Volga folyamán tájékozódott, a IV.Béla felesége Laszkarish Mária által megbízott utazó Ottó fráter, Szíriában bukkant magyarul beszélő ariánus keresztényekre. A Kur folyó mentén laktak ezek a magyarok 1233 táján. Olvassuk Ottó fráter beszámolóját: „…ugyan kereszténynek vallották magukat, de vallásukban a georgiaiakat-grúzok- és örményeket követik, de sokan közölük szaracének, sőt némelyek ariánusok módjára élnek…a testvérek hírdetni kezdték közöttük a katolikus hitet, és nagyon is könnyen megértették őket, mert magyarul beszélték nyelvüket.”